93603. lajstromszámú szabadalom • Kézi működtetésű készülék vasúti kocsik és más effélék eltolására

Megjelent, 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI (g^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93603. SZÁM. — Vg/1. OSZTÁLY. Kézi működtetésű készülék vasúti kocsik és más effélék eltolására. Kriha Antal magánzó Mischdorf. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 24-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi február hó 24-ike. A vasúti kocsiknak a vágányon való tovamozgatása, különösen ha a kocsik meg vannak rakva, nagyobbszámú egyén erejét igényli. A találmány célja már 5 most annak lehetővé tétele, hogy a vasúti kocsit csupán egy, legfeljebb két ember legyen képes tovamozgatni. A találmány szerinti készülék lényegében, véve oly emeltyűből áll, melynek forgáspontja a sí-10 nekre támaszkodik. Az emeltyű egyik vé gét a munkás ragadja meg, az emeltyűnek másik vége pedig a kereket fogja meg és azt előretolja. A készüléknek forgáspont gyanánt kiképzett alkatrészét, az alsó fe-15 Ittlétén, mellyel a sínre fekszik fel, célsze­rűen oly anyaggal látjuk el, melynek va­son való súrlódási tényezője nagy. Lehet azonban ezt az, alkatrészt teljes egészében is fémből, tehát pl. vasból, illetve acélból 20 készíteni és a kellő súrlódást azzal elérni, hogy a felfekvési felületet recézzük. Az emeltyű azon végén, mely a kerékre hat, célszerűen kis forgatható kereket erősí­tünk meg. Ha az említett felfekvési felü-25 letet lemez gyanánt képezzük ki, úgy az utóbbi és az emeltyű közé célszerűen rúgót építünk be, mely a sínre való nyomást egyenletesen osztja el és így a forgáspont szándékolatlan eltolását biztosabban gá-30 tolja meg. A mellékelt rajzon a találmány szerinti készüléknek két példaképpeni foganatosí­tási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a vágányra támaszkodó le-85 mezzel ellátott foganatosítási alakot, a 2. ábra pedig recézett támaszponttal el­látott foganatosítási alakot szemléltet. A 3. ábra nagyobb léptékű metszet az 1. ábrának (x—x) vonala szerint. 40 Az 1. ábra szerinti (1) lemez, mely fá­ból készülhet, alsó felületén bőrdarabot vagy gumidarabot stb. hord. E borítás az alsó felületnek a sínhez való tökéletes hozzásímulását és kellő nagyfokú súrló­dást biztosít. Az (1) lemez át van fúrva 45 és (3)-nál csuklópántszerűen kiképzett tá­masztópontul szolgáló résszel van ellátva, mely a fában csavar segélyével van meg­erősítve. A (3) résszel a (4) csap útján a kettős (5) emeltyű van csuklósan össze- 50 kötve. E kettős emeltyű pl. oly farúdból áll, mely mindkét oldalán (6) vashevede­reket hord. A farúd a hevederekkel a (7) csavarok segélyével van összekötve. A he­vederek végén a kis (8) kerék van for- 55 gathatóan megerősítve. Az (1) lemez és az (5) emeltyű között a (9) rúgó van felsze­relve. (10)-el az eltolandó vasúti kocsike­rék, (ll)-gyel pedig a sín van jelölve. A 2. ábra szerinti foganatosítási alak 60 az előbbitől csupán az emeltyű forgás­pontjának kiképzése tekintetében különbö­zik. Itt a forgáspont a (12) acélrészből áll, mely recézve van és a (13) csavar segélyé­vel a (14) tartórésszel van összekötve, 65 ' mely csavarok segélyével az (5) rúdhoz van kapcsolva. A leírt készülék működési módja abban áll, hogy ha az (5) emeltyű (15) végére nyomást gyakorolunk, akkor a kis (8) ke- 70 rék megemelkedvén, a kereket és ezzel a kocsit is eltolja. Ezen működés közben az 1. ábra szerinti készüléknél a (9) rúgó ösz­szenyomódik és a nyomás az (1) lemezre vivődik át. Ha a kocsi eltolatott, úgy a 75 készüléket a sín mentén tovább toljuk és az előbbi működtetést folytatjuk. A ké­szüléknek a sín mentén való eltolása a kis (8) keréknek a sínen való legördítése ré­vén könnyen foganatosítható. A készülék 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom