93601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sójabab nemesítésére

Megjelent H)3Q. évi március lió 1-en. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93601. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Y- % OO Eljárás sójabab nemesítésére. Dr. Bei'czeller László orvos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 14-ike. Jelen eljárás célja a nyers állapotban rendkívül undorító ízű és mérgező hatású sójabab nemesítése. Ezt a találmány értelmében azzal érjiik el, hogy a babból az 5 undorító ízű ós mérgező hatású anyagokat vízgőzzel ledesztilláljuk, mimellett ügyelünk arra, hogy a babszemek csupán igen kevés vizet vehessenek fel és a fehérjeanyagok sértetlenek maradjanak. Ezen 10 rövid tartamú desztillálás alatt az undorító íz és szag eltűnik; továbbá, mint az állatkísérletek mutatják, az ilyen módon kezelt bab teljesen ártalmatlan, míg ellenben a nyers sójabab vizes kivonata 15 mérgező hatású. A desztilláció be van fejezve, legalább is amikor a távozó vízgőz szaga már kellemes, aromás és fűszerszerű, szemben az addig mutatkozó kellemetlen szaggal, és legfeljebb is akkor 20 és úgy, hogy a vízgőz zsírbontó, illetve fehérjedenaturáló hatása ne következzék be. Ismeretes takarmányanyagoknak, pl. csillagfürtnek gőzölése, hogy ezáltal a rá-25 tapadó gombaszervezetek elpusztuljanak, vagy hogy a bennük levő mérgező anyagok megbontassanak, illetve a termény keserű íze eltűnjön. Ezen eljárásnál azonban nagyfeszültségű gőzzel dolgoznak, 30 tehát oly hőmérsékleten, melynél a fehérjék megváltozása elkerülhetetlen, annál is inkább, inert a gőzölésnek alávetett anyagot egy óra hosszat vagy még tovább szokás magas nyomás alatt tartani. 85 Az ilyen eljárás a sójabab fehérjeanyagait biológiailag erősen megtámadná. Hiszen már az őrölés is olyan mértékben befolyásolja, a sójabab biológiai értékét, amint ez semmiféle hüvelyes vagy gabonafélénél általában nem ta- 40 pasztaiható. Ez is egyik oka annak, hogy az ismert, a sójabab ízének pörköléssel vagy főzéssel való befolyásolására vonatkozó eljárások nem vezethettek kielégítő eredményre. Ellenben a jelen találmány 45 szerint foganatosítandó kíméletes desztillálás által a fehérjét káros megváltoztatása nélkül igen ízletes, kitűnően emészthető és rendkívül tápláló termék áll elő. Ismeretes ugyan a borsónak rövid idő- 50 tartamú gőzölése is, hogy ezáltal annak csiszolása lehetővé váljék. Ez azonban a borsó nyers ízét nem változtatja meg. Tehát nem volt előre látható, hogy a sójababnak hasonló rövid tartamú gőzölése 55 ilyen mélyreható hatást fog előidézni. A nyersborsó fehérje rosszízű és biológiailag csekély értékű; a rövid ideig" gőzölt borsófehérje ,is a nyershez hasonlóan viselkedik, tehát ízében és biológiai hatásá- 60 ban változatlan marad. A nyers sójabab nemcsak undorító ízű, hanem kifejezetten mérges is. A gőzzel desztillált sójabab ellenben a szárított tejtől alig megkülönböztethető táplálékot ad, azaz jóízű és 65 biológiailag értékes. A desztilláció végterméke, mely külsőleg jóformán egyáltalán nem különböztethető meg a kiindulási anyagtól, a desztillálás alatt felvett igen csekély meny- 70 nyiségű nedvesség eltávolítása után minden tetszőleges őrlőberendezésen megőrölhető és világossárga lisztet ad, mely 38—42% fehérjetartalmánál fogva rendkívül nagy értékű tápszert alkot. Ez ma- 75 gában vagy keményítőtartalmú anyagokkal keverve, a legkülönbözőbb formában alkalmazható az emberi táplálkozás cél-