93595. lajstromszámú szabadalom • Szög vagy más ily rögzítő eszköz
Megjelent. 193Q. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^gggm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93595. SZÁM. — XYI/c. OSZTÁLY. Szög vagy más ily rögzítő eszköz. Humphris Frank mérnök Parkstone. A bejelentés napja 1926. évi december hó 11-ike. A találmány tárgyát szögek, karnók, tövisek, kampók és hasonló rögzítő eszközök képezik, melyek fémlemezből vagy más lapos fémdarabokból oly sajtóban vagy más 5 oly gépben való előállítás útján készülnek, melyben sajtolok és matricák a fémdarabból kivágott munkadarabokat az említett rögzítő eszközökké formálják, hajtogatják vagy hajlítják. 0 Az ily szögnek vagy más rögzítő eszköznek szárrésze a találmány szerint hosszirányában hajtogatva vagy másként hajlítva van, úgyhogy egész hosszában a szárrész geometriai tengelyével párhuzamosan 5 horonyszerű vagy csatornaszerű alakkal bír, amikor is mindegyik szárrész a fej és csúcs között mindenhol ugyanoly harántmetszettel bír. Ha a szárrész csak egyetlen, vele egy darabból álló hegyes végrésszel 0 bír, akkor geometriai tengelye a szár hegyén és fejrészének legmagasabb pontján megy át. Oly szögeknél vagy rögzítő eszközöknél, melyeknek végrésze két heggyel bír, a szárrész keresztmetszete az «U», «V», 5 «C» betűkhöz hasonló, amikor is a két hegyes végrész a szárrésszel azonos irányban fekszik és a szárrésznek falai a szárrész geometriai tengelyéhez képest akként vannak elrendezve, hogy ez a geometriai 0 tengely nem fekszik az említett falakban, hanem a két hegyes végrész és a szárrésznek falai az említett geometriai tengellyel párhuzamosak. Az ily szögek fejrésze tetszőleges alakú lehet. 5 A találmány szerint kiképezett, egy vagy két hegyes végrésszel bíró szögeknél a végrésznek a szár hosszirányában mért hossza kisebb, mint a munkadarabnak a hajtogatás vagy hajlítás előtti szélessége, amikor 0 is a szárrész hossza minden esetben nagyobb, mint a fejrész és végrész együttes hosszának kétszerese. Eddig már javaslatba hozták hajlítás útján készült, csúcsban végződő szárral bíró, esetleg éleikben fűrészfogszerűen kiképe- ^ zett szögeknek vagy más szögeknek egy ékalakú munkadarabból való kiképezését oly módon, hogy a munkadarabot egy nem egészen zárt csővé hajlították, miáltal a szög végén egy hegy képződött. 50 Javaslatba hozták továbbá szögeknek fémlemezekből ékalakú, hullámok által merevített szárrészekből való előállítását, melyek a fejrésztől kiindulóan keskenyednek és melyeknél a hegyes csúcs azáltal áll 55 elő, hogy a falak nem futnak egymással párhuzamosan. Javaslatba hozták ezenkívül sínszögeknek előállítását oly módon, hogy egy U-alakú harántmetszel tel bíró munkadarab- 60 nak oldalfalait rézsútosan elvágták és így a munkadarab alsó végén egy hegyes csúcs képződött, mely a hátsó fallal egy síkban fekszik és melyet merevítés céljából befelé hajlítottak. 65 Javaslatba hozták végül szögeknek vagy más ily rögzítő eszközöknek fémlemezből készült oly szárból való előállítását, mely részben párhuzamos falakkal bír és melyben hornyok és bordák voltak kiképezve, 70 amikor is a hegyes vég a bordázott falakkal egy síkban feküdt és azáltal lett kiképezve, hogy a szárrésznek belső vagy külső éleit a hegytől kezdve a szárrész hosszának kb. egyharmadáig rézsútosan elvágták. 75 A mellékelt rajzokban a találmány tárgyát képező szögeknek és más ily rögzítő eszközöknek több foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra azt a munkadarabot tünteti fel, 80