93588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénféleségek, kátrányok és méseffélék nemesítésére

— 3 -a készülékben, akár ettől külön, tovább kezelünk. Célszerű a magasabb forrpontú frakciókat finoman elosztva cseppfolyós állapotban, az alacsonyabb forrpontúakat 5 pedig gázalakban kezelni. Különös előnyökkel jár, ha a közepes forrpontú, pl. a középolajokhoz hasonló frakciókat, melyek általában 200—350° között forrnak, gőzalakban vetünk alá a je-10 len eljárás szerint nyomás alatti hidrálásnak. Az eljárás ilyen módon ipari méretekben igen hosszú ideig minden magasforrpontú vagy szilárd részek képződése folytán fellépő zavar nélkül, benzinszerű 5 alacsonyforrpontú szénhidrogéneknek kitűnő termelési hányadban való előállása mellett foganatosítható. Különösen alkalmasak azok a középolajok, melyek magas forrpontú termékek'0 bői, valamely átalakítási folyamat útján állnak elő, pl. krakkolással, kontaktusmasszákkal vagy anélkül, vagy kontaktusok és nyomás alkalmazásával vagy enélkül foganatosított hidrálással és meg-5 felelő frakciónálással. A káros lerakódásokat oly módon is kiküszöbölhetjük, hogy egymásután váltakozva különböző kiindulási anyagokat dolgozunk fel. Mihelyt egy bizonyos kiin-0 dulási anyagból a kívánt, különösen alacsony forrpontú termékek képződése csökken, más kiindulási anyagot alkalmazunk, amely összetételében az előző anyagtól különbözik. Emellett felváltva, pl. szi-5 lárd és folyós kiindulási anyagok kezelhetők, előnyösen azonban felváltva különböző természetű folyós halmazállapotúak, pl. váltakozva kátrányolajok és kőolajok vagy váltakozva különböző származású 3 kőolajok vagy ezek frakciói. Kontaktusmasszákkal dolgozva a likacsos természetűek jönnek tekintetbe, mint pl. a legkülönfélébb porózus szénféleségek, mint aktív szén, kiizzított faszén, továbbá szilikátok, j különösen hidroszilikátok, aktív kovasav és egyéb porózus anyagok. Az egyéb kontaktusmasszák közül megemlítjük a következőket: pl. molibdén, króm, wolfram, urán vagy általában a periódusos rend) szer 4., 3. és 2. csoportjainak elemei vagy ezek vegyületei, esetleg a legkülönfélébb hozagokkal, ú. m. alkáliákkal vagy a 7. és 8. csoport elemeivel, pl. réz- vas keverékekkel, kobalttal és ezek vegyületeivel. 1 A készülékek célszerűen minden részükben, melyek a forró reakciógázokkal érintkezésbe jönnek, olyan anyagból készülnek, vagy olyan anyaggal vannak bélelve, mely a szénlerakodást és metánképzödést elő nem segíti és a kén megtáma- 60 dása ellenében érzéketlen. A folyamat közben elhasznált hidrogént vízgőzzel, ill. vizgőz-hidrogén-eleggyel pótolhatjuk. A gyorsabb hidrálás és az elkokszolódás veszedelmének gyakorlatilag 65 való kizárása mellett ily módon még azt a különös előnyt is érjük el, hogy a magábanvéve értéktelen és a körfolyamatban való munkát erősen akadályozó metán képződése lényegesen csökken. 70 1. -példa. BaTnaszénnyerskátrány 200 atm. nyomás alatt 450°-on fölös hidrogénnel finomabb porított állapotban wolframkontaktus felett vezetünk el. A kemence mögött lecsapódó termékek könnyen- 75 folyósak, világosszínűek és 30—40% 150° alatti forrpontú benzineket tartalmaznak. Ilyen módon dolgozva még igen hosszú üzemtartam alatt sem tapasztaltunk kokszképződést, míg el nem porlasztott fo- 80 lyékony maszával dolgozva a túlhevített helyeken, melyek el nem kerülhetők, könnyen koksz válik le. A porlasztás folytán a teljesítmény is fokozódik, minthogy a finom eloszlatással a redukciósgázzal 85 való benső keveredés és nagyobb reakciófelületek érhetők el. 2. példa. 1 rész középnémet barnaszén (mely 40% vizet tartalmaz) és 2 rész elweratlii nyersolaj keverékét 200 atm. nyomás 90 alatt álló kemencébe porlasztjuk bele és 450°-on nitrogén-hidrogén eleggyel kezeljük. A szén rövid idő alatt majdnem teljesen értékes folyós termékekké alakul. A kemence zavaró kokszleválás nélkül hosz- 95 szú ideig üzemben tartható és sokkal nagyobb teljesítményt ad, mintha elporlasztás nélkül dolgoznánk. 3. példa. Elwerathi nyersolajat finoman porlasztva hidrogénáramban 450°-on és íoo 200 atm. nyomás alatt keresztülvezetünk a reakciótéren. Fölös hidrogénnel dolgozunk. A gázáram által tovább nem vitt termékeket felfogjuk és újbóli kezelésnek vetjük alá. A gőzöknek a reakciótér mö- 105 götti lehűlésekor hígfolyós termék kondenzálódik, melynek 60—70%-a benzinből áll. Szénlerakodás nem következik be. , 4. példa. Függőleges magasnyomású reakciótérbe, melynek forró részei alumi- 110 niumból vannak vagy ezzel vannak kibélelve, 200 atm. nyomás alatt és 450—• 475°-on fölös hidrogénbe egyen- vagy ellenáramban, csavaralakúan elrendezett aluminiumbádog fölött panuco-olajat ve- 115 zetünk be, amelyet a kemencébe sajtolunk. A kemencét elhagyó gőzök lehűlésekor