93588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénféleségek, kátrányok és méseffélék nemesítésére

Megjelent. 193Q. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI líIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93588. SZÁM. — Il/e. (Xl/b.) OSZTÁLY. Eljárás szénféleségek, kátrányok, ásványolajok és máseffélék nemesítésére. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 28-ika. Ismeretes, hogy a szénféleségeket, kát­rányokat, ásványolajokat, ezek lepárlási vagy átalakulási termékeit és maradé­kait, valamint aszfaltszerű és hasonló ne-5 hezen hidráiható anyagokat hidrogénnel vagy hidrogént leadó gázokkal, nevezete­sen nagyobb nyomások és katalizátorok alkalmazása mellett értékes folyós ter­mékekké lehet átalakítani. A messzemenő 10 átalakítás azonban nehézségekkel jár. A szokásos munkamód mellett, melynél a hidrogént a hidrálandó anyagokkal ke­verőszerkezet segítségével elegyítjük, könnyen lépnek fel elkokszolódások, me-15 lyek eldugulásokat, üzem megszakításokat és egyéb hátrányokat vonnak maguk után. Kitűnt, hogy mindezen hátrányokat ki­küszöbölhetjük és még a többé vagy ke-10 vésbé könnyenfolyós részek termelési há­nyadának növekedését is elérhetjük, ha a nemesítendő anyagokat magas hőmérsék­leten. azaz a kezdődő bomlás hőmérsék­lete felett és 50 atm. feletti, célszerűen !5 100 atm, és ennél nagyobb nyomásokon, finoman elosztott állapotban hidrogénnel, hidrogéntartalmú vagy hidrogént leadó anyagokkal kezeljük. A hidrálandó anya­gokat célszerűen kis mennyiségekben iO visszük a magas hőmérsékletre hevített reakciótérbe és ott legcélszerűbben me­chanikai úton a bevezetett hidrogén tá­mogatásával elgázosítjuk, köddé alakít­juk vagy elporlasztjuk. Lehet továbbá a S5 kátrányokat, ásványolajokat vagy fino­man elosztott szenet indifferens gázokkal vagy könnyen elpárologtatható anyagok­kal vagy ezek nélkül alkalmas berende­zéssel, pl. fúvókák és máseffélék útján a tO forró, hidrogéngázzal megtöltött reakció­térbe bevezetni. Egyes esetekben a hatás tökéletesítésére előnyös az elpárologtató, ill. elosztóhelynek helyi túlhevítése. Ke­zelhetjük a kiindulási anyagokat vékony rétegekben hidrogénnel vagy hidrogént 45 leadó gázokkal; ezeket nagyfelületű, kü­lönösen fémes természetű testeken fej­leszthetjük, melyek kémiailag meg nem támadtatnak, tehát sima felületüket meg­tartják. Pl. a nemesítendő anyagot vé 50 kony rétegben csavarfelületen vagy hul­lámos szalagon vagy máseffélén visszük a reakciótéren keresztül. Alkalmazhatunk hullámos szalag- vagy pálca-kötegeket is, ha gondoskodunk arról, hogy a folyadék 55 ne torlódhasson. A nagyfelületű testek felülete célszerűen katalitosan hatásos fémből vagy olyan anyagokból van, me­lyek nem idéznek elő koksz- és metankép­ződést. A hatás fokozására még más esz- 60 közöket is alkalmazhatunk, mint mecha­nikai mozgatást, pl. a nagyfelületű tes­tek forgatásával. Ezen munkamód mellett sokszor előnyös lehet, ha a kiindulási anyagokhoz olyan szilárd anyagokat, cél- 65 szerűen iszapolt alakban, adagolunk, me­lyek a hidrogén támadási felületét növe­lik, így pl. magnéziák, falisztet, kovaföl­det és másefféléket, akár magukban, akár szilárd katalizatorokkal együtt. 70 A hidrálandó anyagok finom elosztását és gyors elgázosodását érhetjük el azáltal is, hogy a kezelésnél alkalmazott gázokat finoman likacsos masszán át engedjük a kezelendő anyagba belépni. A likacsos 75 massza összefüggő vagy laza darabokban levő üvegből, kvarcból, agyagból, fémből, szénből Stb. állhat és hideg, vagy a reak­ció hőmérsékletre vagy e fölé hevített le­het. Ezáltal pl. valamely kezelendő folya- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom