93580. lajstromszámú szabadalom • Rázható keretes rostély tüzelő berendezésekhez

Megjelent. 193Q. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93580. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Rázható keretes rostély tüzelőberendezésekhez. Stöhr Miroslav építészmérnök Prága. A be elentés napja 1926. évi május hó 25-ibe. A találmány eltolható, salaktalanító rostéllyal felszerelt és a tüzelőszerkezetből kiálló rúd segítségével hosszirányban ide-oda mozgatható rostélyokra vonatko-5 zik és abban áll, hogy a rostélynak arostélytartó rudakkal alátámasztott felfekvési felületei körívalakban vannak kiképezve, úgyhogy a rostély a salaktalanító rázómozgás közben vízszintes és függőiéit) ges irányban egyidejűen mozog ide-oda. A találmány továbbá felöleli a salaktalanító rostélynak oly elrendezését is, amely lehetővé teszi, hogy az a rosíélykeret.tel egy egésszé összekapcsolva, a rostélynak 15 vízszintes és függőleges mozgásaiban részesíthető legyen, viszont a rostélynak a tüzelőanyagot teljesen átbocsátó nyílás képzésére való beállításakor a rostélykerettől elfoglalt területen belül legyen el-20 helyezhető. Ilyképen az egész kályhatér egyébként azonos viszonyok között kisebbre készíthető. A mellékelt rajz a rostélynak kiviteli alakját tűnteti fel, és pedig az 25 1. ábrán alaprajzban, a 2. ábrán az 1. ábra A—A vonalában metszve, a 3., 4. és 5. ábrán pedig a salaktalanító rostély különböző állásaiban az 1. abra 30 B—B vonalában metszve. Az (R) rostélykeretnek falai befelé lejtenek. A találmány értelmében a keretfalaknak a (P) tartóm dákon nyugvó alsó (S) felületei körívalakban vannak kiké-35 pezve. A rostélykeretnek belső szélei alatt vele kapcsolatosan (K) vezeték van elrendezve, amelyben két-, esetleg többrészű (VI, V2) salaktalanító rostély tolható ideoda. E salaktalanító rostélynak (VI, V2) 40 részei, amidőn a rostélynak belső keretnyílását kitöltik, lépcsőzetesen feküsznek (3. ábra). A felső (V2) rész betolásának a (Z) ütköző szab határt. Az alsó (VI) rész (T) rázó-, ill. tolórúddal kapcsolatos és mozgása akként származik át a (V2) felaő 45 részre, hogy a (VI) és (V2) részek szélein elrendezett (1, 2) ütközők kölcsönösen hatnak egymásra. A (T) tolórúd kapcsolatba hozható az (R) rostélykerettel. E célból a kerettel 50 kapcsolatos (r) pajzson (r') kengyelek vannak elrendezve, amelyekben (s) tolóka a (T) rúdhoz képest harántirányban eltolható. Az (s) tolóka alsó szélén (s') bemetszés van (4. és 5. ábra). Ha az (s) tolókát 55 úgy állítjuk, hogy (s') bemetszése az (r) pajzsnak egy nyílásán átjáró (T) rúd fölé esik, akkor a (T) rúd annyira megemelhető, hogy (o) foga az (r) pajzsnak elülső oldaláról annak há4

só oldalára juttatható 60 (3. ábra). Ha ezután az (s) tolókát eltoljuk, hogy alsó széle a (T) rúdhoz illeszkedjék. akkor a (T) rúd kapcsolva van a rostélykerettel és az egész rostélynak követnie kell a rúd mozgásait. Vízszintes 65 síkban a rúdnak (o) foga biztosítja a rúdnak és a rostélytesteknek együttmozgását, tekintettel arra, hogy a rúd a (VI) rostélyrésszel kapcsolatos, a (V2) részt pedig a (Z) ütköző a (VI) részhez képest 70 rögzíti, függőleges irányban pedig az (s) tolóka rögzíti a (T) rudat az (r) pajzsnak nyílásában. A működés módja a következő: Ha a (T) rudat az imént leírt módon a 75 rostélykerethez kapcsoljuk, akkor az egész rostélyt előre és hátra, valamint oldalirányban is mozgathatjuk. Eközben azonban a rostély egyidejűen fel-le is mozog annak következtében, hogy a rostélytartó 80