93570. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa vagy egyéb vakuumedény

Megjelent 1930. évi március lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93570. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Izzólámpa vagy egyéb vákuumedény és eljárás annak előállítására. Elektromos és finommechanikai gryár R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1926. évi október hó 6-ika. A találmány üvegballonnal ellátott elektromos használati cikkekre vonatkozik, melyeknél a ballonüregnek akár légritkítással, akár gáztöltéssel szabályozott 5 nyomásviszonyai a ballon légmentes beforrasztásával vannak bizonyos állapotban rögzítve, mimellett a beforrasztásra és egyszersmind a szabályozásra is ugyanegy, ú. n. csövelő cső szolgál, mely 0 a ballontest beugrásának áttörése útján közlekedik a ballonüreggel. Ilyenek első sorban az elektromos izzólámpák, miért is a következőkben főleg ezeket fogjuk szemünk előtt tartani. 5 Ismeretesek hegy nélküli izzólámpák, amelyeknél a csövelő cső tengelyirányban töri át a ballontest beugrását. Itt a csövelő cső egyúttal száltartó gyanánt is szerepel és az ebbéli, mellőzhetetlen kombi-0 náció megnehezíti a gyártást, különösen a száltartó állványcső lapítóhelyének áttörését. Ismeretesek továbbá ily izzólámpák, melyeknél az egyenes csövelő cső a bal-5 lontest beugrásának lapítóhelyében végződik és az áttörés mindkét összeforrasztott alkatrészek hólyagszerű felfúvásával készül. Ezeknek az a fő hátrányuk van, hogy a gyakorlatilag tisztíthatatlan iO belsejű csövelő csőnek beforrasztása a lapítóhelybe ez utóbbit elszennyezi, a felfúvás mindenestül szeszélyesen deformálja és gyengíti az állványzatot, a hideg nyomólevegő az elgyengített üvegfalakat 5 könnyen selejtesekké repeszti, metsző élek támadnak és a közlekedőnyílás helye, alakja és mérete bizonytalan. Ismeretes végül az is, hogy speciális szerszámokkal, magából a ballon testéből 0 sajtolják ki a csövelő csövet. Itt mindenekelőtt rendkívül kicsiny csőméretekre korlátozódunk, amik a kezelés rovására esnek, azután pedig gyengítjük úgy a ballontestet, mint a cső testét is, végül külön művelettel kell külső nyílást törnünk a 45 csövön. A talámánynak az a célja, hogy mindezen hátrányt kiküszöbölje ós egyszerű szerkezetet nyújtson, amely könnyű műveletekkel gyorsan vihető ki, amellett az 50 áttörési hely mindenkor pontosan előre meghatározott helyre kerüljön és biztosan a megszabott alakú és méretű legyen. A találmány szerinti megoldás különösen előnyös tömeggyártáshoz. 55 A találmány szerint a csövelő cső könyökbe hajló külön cső gyanánt van behelyezve a ballontest beugrásába, vagyis nem a ballontestből van kisajtolva, hanem eredetileg külön testet képez a ballontest- 60 hez képest és könyökszárának egyik végével van ehez hozzáforrasztva. A cső szabad szárát tetszőleges hosszúnak hagyhatjuk és a rövidebb könyökszárt forrasztjuk hozzá a ballontesthez. így a másik, kezelő- 65 szár a ballon tengelyébe eshetik és a ballon e körül könnyen forgatható. A találmányt egyébként a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek vázlatos metszetrajzok sorozatában tüntetik fel a 70 talámány szerinti eljárás példaképeni menetét. Az 1. ábra szerint abból indulunk ki, hogy az üvegballon beugrását képező (1) állványcső alja, ismeretes módon, (2) lapí- 75 tással van már lezárva és (3) száltartó pálcikával van már ellátva. Megjegyzendő, hogy ugyanígy kiindulhatunk nyi tott aljú (1) csőből is.