93559. lajstromszámú szabadalom • A torzítást kompenzáló szakaszokból álló átvivő renszer

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93559. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. A torzítást kompenzáló szakaszokból álló átvivő rendszer. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi május hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi május hó 14-ike. Ismeretes, hogy a hosszú távbeszélővezetékekben fellépő torzítást azáltal kompensálják, hogy vagy a torzítást csillapító erősítőket, vagy pedig a torzítást 5 csillapító művezetókeket kapcsolnak be; az előbbi esetben az erősí tőfenek olyanoknak kell lenniük, hogy az erősítést a frekvenciától függetlenül végezzék. Mindkét esetben az egész átvivőrendszernek 0 a frekvenciától független maradékcsillapítására törekszünk. A torzítást kompensáló eszközöket üzemtechnikai okokból az erősítési pontokon kapcsolják a vezetékbe, illetőleg csatolják az erősítőhöz. 5 Eddig úgy jártak el, hogy valamely erősítőmeziőben meglevő torzítást a két szomszédos erősítőállomás torzítást kompensáló eszközeivel eliminálták. Hosszú távvezetékeknél azonban és az ily veze-0 lékeknél szükséges nagyszámú erősítők esetén, a torzításnak minden egyes erősítőponton megkívánt pontos kompensálása igen nehéz feladatot képez,, mert a vezetéktorzítás által adott csillapítás és 5 erősítés lefolyásától való eltérések rendszeresen bizonyos frekvemciakörzetekben lépnek fel és így az összátvitelben összeadódnak. A találmány célja e nehézségek ki-0 küszöbölése. Ezt azáltal érjük el, hogy több torzítószakaszt, pl. erősítőmezőt, egy csoportba foglalunk össze, amelyek közül mindegyik szakasz maradékcsillapítását az alszakaszok torzítást kompén -5 sáló eszközeinek, tehát pl. az erősítőmezőknek különböző kiképzése által, konstans értékre hozzuk. Ezek a csoportok tehát tulaj donképen magasabbrendű torzításkompensáló szakaszok. Ahogyan eddigelé az összes legkisebb torzításkom- 40 pensáló szakaszokat egymás közt egyenlő nagyra készítették, ugyanazon okokból az említett csoportokat ugyancsak egymás közt egyenlő nagyokra kellene készíteni, amidőn az egyes csoportok systematikus 45 torzítási hibái több csoport összekapcsolásakor meg nem engedhető nagy torzításokat okoznának. Ily esetekben a találmány értelmében e csoportokat az átvivőrendszeren belül ugyanúgy kezeljük, mint 50 ahogy azt a csoporton belüli szakaszokra vonatkozólag kifejtettük. Ez az eljárás még tovább is folytatható. Miután eddig azt tapasztalták, hogy célszerű a torzításkompensáló eszközöket 55 lehetőleg egységesen készíteni, ezt a tendenciát tovább is követhetjük mindaddig, míg ezáltal a találmány tulajdonképeni lényegétől el nem térünk. Így pl. egy szakaszcsoporton vagy egy rendszeren 60 belül, egy kivételével, valamennyi szakaszt egyenlően képezzük ki, míg a kivételes szakasz torzításkompensáló eszközeit úgy képezzük ki, hogy azok a kívánt közel állandó maradékcsillapítást el- 65 végezzék. Ha torzításkompensáló erősítőket alkalmazunk, akkor az erősítőt vagy már kezdettől fogva úgy képezzük ki, hogy az erősítés a frekvenciával más függőségi viszonyban legyen, mint a normá- 70 lis erősítőknél, vagy pedig normális típusú erősítőt alkalmazunk, amelyhez még külön torzításkompensáló eszközöket kapcsolunk. E külön torzításbampensáló pontok egymástól távolságát célszerűen 75 akkorára választjuk, hogy a közöttük fekvő vezetékszakaszban a miaradéktorzJ-tás a beszéd átvitelét még épen nem za-