93559. lajstromszámú szabadalom • A torzítást kompenzáló szakaszokból álló átvivő renszer

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93559. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. A torzítást kompenzáló szakaszokból álló átvivő rendszer. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi május hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi május hó 14-ike. Ismeretes, hogy a hosszú távbeszélő­vezetékekben fellépő torzítást azáltal kompensálják, hogy vagy a torzítást csil­lapító erősítőket, vagy pedig a torzítást 5 csillapító művezetókeket kapcsolnak be; az előbbi esetben az erősí tőfenek olyanok­nak kell lenniük, hogy az erősítést a frekvenciától függetlenül végezzék. Mind­két esetben az egész átvivőrendszernek 0 a frekvenciától független maradékcsilla­pítására törekszünk. A torzítást kompen­sáló eszközöket üzemtechnikai okokból az erősítési pontokon kapcsolják a veze­tékbe, illetőleg csatolják az erősítőhöz. 5 Eddig úgy jártak el, hogy valamely erősítőmeziőben meglevő torzítást a két szomszédos erősítőállomás torzítást kom­pensáló eszközeivel eliminálták. Hosszú távvezetékeknél azonban és az ily veze-0 lékeknél szükséges nagyszámú erősítők esetén, a torzításnak minden egyes erő­sítőponton megkívánt pontos kompensá­lása igen nehéz feladatot képez,, mert a vezetéktorzítás által adott csillapítás és 5 erősítés lefolyásától való eltérések rend­szeresen bizonyos frekvemciakörzetekben lépnek fel és így az összátvitelben össze­adódnak. A találmány célja e nehézségek ki-0 küszöbölése. Ezt azáltal érjük el, hogy több torzítószakaszt, pl. erősítőmezőt, egy csoportba foglalunk össze, amelyek közül mindegyik szakasz maradékcsilla­pítását az alszakaszok torzítást kompén -5 sáló eszközeinek, tehát pl. az erősítő­mezőknek különböző kiképzése által, kon­stans értékre hozzuk. Ezek a csoportok tehát tulaj donképen magasabbrendű tor­zításkompensáló szakaszok. Ahogyan eddigelé az összes legkisebb torzításkom- 40 pensáló szakaszokat egymás közt egyenlő nagyra készítették, ugyanazon okokból az említett csoportokat ugyancsak egymás közt egyenlő nagyokra kellene készíteni, amidőn az egyes csoportok systematikus 45 torzítási hibái több csoport összekapcso­lásakor meg nem engedhető nagy torzítá­sokat okoznának. Ily esetekben a talál­mány értelmében e csoportokat az átvivő­rendszeren belül ugyanúgy kezeljük, mint 50 ahogy azt a csoporton belüli szakaszokra vonatkozólag kifejtettük. Ez az eljárás még tovább is folytatható. Miután eddig azt tapasztalták, hogy célszerű a torzításkompensáló eszközöket 55 lehetőleg egységesen készíteni, ezt a ten­denciát tovább is követhetjük mindaddig, míg ezáltal a találmány tulajdonképeni lényegétől el nem térünk. Így pl. egy szakaszcsoporton vagy egy rendszeren 60 belül, egy kivételével, valamennyi sza­kaszt egyenlően képezzük ki, míg a ki­vételes szakasz torzításkompensáló esz­közeit úgy képezzük ki, hogy azok a kí­vánt közel állandó maradékcsillapítást el- 65 végezzék. Ha torzításkompensáló erősítő­ket alkalmazunk, akkor az erősítőt vagy már kezdettől fogva úgy képezzük ki, hogy az erősítés a frekvenciával más füg­gőségi viszonyban legyen, mint a normá- 70 lis erősítőknél, vagy pedig normális típusú erősítőt alkalmazunk, amelyhez még külön torzításkompensáló eszközöket kapcsolunk. E külön torzításbampensáló pontok egymástól távolságát célszerűen 75 akkorára választjuk, hogy a közöttük fekvő vezetékszakaszban a miaradéktorzJ-tás a beszéd átvitelét még épen nem za-

Next

/
Oldalképek
Tartalom