93550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás darabos testeknek, főlg szeneknek és hasonló tüzelőanyagoknak szárítására, valamint a pároláshoz és elkokszoláshoz való előkészítésére

a szén víztartalmának messzemenő csök­kenését érjük el. Jolleliet az említett, magasabb hőfokok betartása vastagfalú berendezések alkal 5 mazásához van kötve, mégis az eljárás véghezvitele oly nagy előnyöket nyújt, hogy ez a hátrány könnyen számításba vehető. Főleg több kazán alkalmazásakor, melyek úgy kapcsolhatók egymásután, 10 hogy az egyikből eltávozó, csökkentett nyomású gőz és ennek kondenzátumai a többi kazánban lévő szenet előmelegítik, érünk el nagy gazdasági előnyöket. Az eljárás plasztikus anyagok szárítá-15 sára, pl. ilyen anyagokból sajtolt testek sima felületének fenntartására is alkal­mazható, természetesen a melegítésnek ekkor egy az illető zselatinálló-szer gőzei­vel telt térben kell történie. 20 További kísérletek már most azt ered­ményezték, hogy előnyösen alkalmazható a fent vázolt eljárás víztartalmú tüzelő­anyagoknak, mint pl. ligniteknek párolá­sánál, elgázosításánál vagy elkokszolásá-25 nál is. Míg az ilyen tüzelőanyagoknak közönséges módon való párolásánál vagy elkokszolásánál rendszerint csak igen apró darabos anyagot kapunk, minthogy a tüzelőanyag lapokra oszlik és szétesik, ad-30 dig, a. jelen eljárás használatával, a tüzelő­anyag megtartja darabos alakját és így nagy darabokból álló kokszot kapunk. Ezen eredmény eléréséhez azonban nem szükséges szárított állapotban bevinni a 35 szenet a pároló, elkokszosító vagy elgázo­sító kemencébe, hanem csupán gőzzel elő­melegített állapotban. Ez a gőzzel való előmelegítés a kemence felső részében is végezhető. A szárítás azután magában a 40 kemencében megy végbe, mert a felszálló forró pára- vagy generátorgázok ugyan­olyan módon idézik elő a vízgőz parciális nyomásának csökkenését, amint az a fent­említett szárító eljárásnál történik. A szá-45 rító zónán való keresztülvándorlás után, a most mar hasonló módon, mint a korábbi eljárásnál, megszárított szén azután a gáztalanító, ill. elgázosító zónába kerül anélkül, hogy előzőleg szétesése követke-50 zett volna be. A további műveletek az­után természetesen ismert módon mennek végbe. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kolloidalis tulajdonságokkal bíró darabos anyagnak, főleg ásványi 55 szeneknek szárítására, azáltal jelle­mezve, hogy az anyagot, vízgőznek, ill. a koiloidális anyagoknál alkalmazott zselátináló-szer gőzeinek jelenlétében, a szárító hőfokra melegítjük, hogy kol- 60 loidális tulajdonságait csökkentsük vagy megsemmisítsük, mimellett n gőznyomás kezdetben oly magas, hogy ez a víznek, ill. a zselatináló-szernek a szárítandó anyagból való eltávozását 65 meggátolja, mire a gőznyomás fokozat­tos csökkentése közben, a szárítást megindítjuk és véghezvisszük. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás l'ogana­tosítási módja, azáltal jellemezve, hogy 70 a nedvesség kilépésének megakadályo­zására szolgáló gőzt egyúttal a szárí­tandó anyag melegítésére is használ­juk. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt eljárás fo- 75 ganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a szárítandó anyagot olyan hőfo­kokra melegítjük, melyek tetemesen magasabbak szárító hőfoknál azon cél­ból, hogy a szárítást gyorsan vihessiik 80 véghez. 4. Az 1—3. pontokban igényelt eljárás al­kalmazása tüzelőanyagoknak párolás, elkokszolas vagy elgázosítás céljára való előkészítésére, azáltal jellemezve, 85 hogy a tüzelőanyagokat, a bennük fog­lalt nedvesség eltávozásának megaka­dályozása mellett, annyi ideig, amíg a szárításhoz szükséges hőfokot felvet­ték, nyomás alatt álló vízgőzzel kezel- 90 jük. 5. A 4. pontban igényelt eljárás foganato­sítási módja, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyagok melegítése magában pároló-, elkokszosító- vagy elgázosító 95 kemencében vagy külön zárt terekben azáltal történik, hogy a képződött forró pára- vagy generátor-gázokat hasz­nájuk a tüzelő anyagok melegítéséhez. I'MIL'IS itvnmda. IímlíiTHist.

Next

/
Oldalképek
Tartalom