93541. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés sineken futó járművek számára

velésére szállt mégneses vonzásnak felel meg. Az egész jármű számára ez az adhásió növelése a kocsi súlyának több tonnával való növelését jelentheti. Mihelyt a 5 (4) elektromágnes által kifejtett vonóerő meghaladta a rúgófeszültségnek megfelelő értékét, a rúgó összenyoimatik és a (3) pólussarok a (28) sínre felfekszenek. Ily módon a járműnek további fékezését 10 érhetjük el, mely különben, önmagában alkalmzava, már ismeretes és a találmány értelmében csak a veszély sürgős eseteiben, a féktuskók támogatására hasznosíttatik. 15 Rendesen csupán az (5) féktuskók találnak alkalmazást, melyeknek fékezőhatá.sát az elektromágnesek előidézte adhásiónövelóssel tetemesen fokozhatjuk. Emellett arról is gondoskodhatunk, hogy a 20 íéktuskóknak a kerekekre gyakorolt nyomása az adhásió növekedésének mértékében növeltessék. Eoélból, mint azt az 1. ábra mutatja, a (4) elektromágnessel oly (7) szolenoidot kapcsolhatunk sorba, 25 mely egyrészt a (10) fékdugattyúval öszszebötött, másrészt a (9) rúd útján a fékrudazattal csuklósan kapcsolt (8) magra hat, úgyhogy a (10) dugattyúnak a fékrudazatra kifejtett hatását növelni képes. 30 A 2. ábra szerinti kivitelnél az 1. ábra szerinti (6) rúgó hatása, egészen vagy részben, a (11) hengerben foglalt folyadékkal is elérhető, mely (11) hengerben a (4) elektromágnessel kapcsolt (12) du-35 gattyú jár. A (11) henger a (13) vezeték révén a (14) fékhengerrel közlekedik, melyben a fékrudazathoz kapcsolt (10) dugattyú jár. Ha a (4) elektromágnes által kifejtett húzóhatás bizonyos meghatá-40 rozott értéket meghalad, akkor a (12) dugattyú a sín felé mozog, miközben a (11) hengerben foglalt folyadékot a (13) vezetéken át a (14) hengerbe átnyomja; ennek hatására a (10) dugattyú is elmozog, 45 mely mozgás a féktuskók fékező hatásának növekedését vonja maga után. A 2. ábra szerinti elrendezésnél a normális fékezéshez és a (12) dugattyú rugalmas támogatásához ugyanaz a folya-50 dék használható fel, mely a (15) tárolótartályból áramlik ki, ahol komprimált levegő hatása alatt áll. A (15) tartály a (13) vezetékkel és a (14) hengerrel a (16) cső útján van összekötve, melybe a fékező-55 hatás szabályozására szolgáló, kézzel működtethető (17) szelep van beépítve. A (13) vezeték a (17) szelep előtt is csatlakozhat a (16) vezetékhez. A 3. ábra szerinti kivitelnél a (12) hengerből elágazó vezeték nem a (10) fék- 6( dugattyú hengerében végződik, mint a 2. ábránál, hanem külön (18) hengerbe torkol, melyben az (5) féktuskót vivő (21) emelővel (20) csukló útján összekötött (19) dugattyú mozog. Ha a (4) elektro- pmágnes, gerjesztésekor, a (28) sín felé vonzatik, akkor a (12) hengerből a (13) vezetéken át a (18) hengerbe szorított folyadék a (20) csuklópontot eltolja és ez által az (5) féktuskónak a kerékre gya- r< korolt hatásának változását idézi elő. A 4. ábra szerinti elrendezésnél a (12) hengerben foglalt folyadékot, mely a (4) elektromágnes (3) pólussaruit, a mágneses erőhatás ellenére, a vágánytól bizo- 7i nyos távolságban tartja, (23) szelep gátolja a (22) vezetéken át történő kifolyásban. Ezt a szelepet csak akkor nyitjuk, amikor a (3) pólussarukat, pótlékos súrlódási fékezés céliából, a sínre akar- 81 juk süllyeszteni. A (23) szelepet, rendesen kellő feszültségű rúgó tartja zárva, míg nyitása, elektromágneses úton, a (24) solenoid útján történik, mely gerjesztéskor (25) magjával a szelepet felemeli és ez- gí által a (22) vezetéket az atmoszférával közlekedő, nyitott (29) tartállyal köti össze. Ezen összeköttetés létesítésekor az adhásióhatásnak az elektromágnes útján létesített növekedése megszűnik és az 91 elektromágnes csupán a sínen fellépő, közvetlen súrlódási fékezéssel hat. (26) rúgó vezeti vissza a (4) elektromágnes a kiindulási helyzetbe, mihelyt hatása megszűnt és az előzőleg a (29) tartályba szál- 9, litott folyadék visszaáramlik a (12) hengerbe. Az 5. ábra szerinti elrendezés a 4. ábra szerintitől abban különbözik, hogy a (29) tartály nyomás alatt álló folyadékot tar- j, talmazi. Ennél a kivitelnél a (22) szelep nyitásánál a (4) elektromágnes (3) pólussaruinak a sín felé vönzatásával egyidejűleg az adhásióhatásnak a (29) tartályban uralkodó nyomástól függő növe- n lése is fenntartható. Hogy az elektromágnesek korlátolt számával kijöhessünk és pl. már egyetlen elektromágnessel is nagy mágneses fluxot létesíthessünk, a (28) sín keresztmetsze- 1 tét, pl. a 6. ábrában feltüntetett módon, mágneses fémből készült (27) toldatokkal növelhetjük; ezek a toldatok a sín oldalához illesztve, kiszélesítik az erővonalaknak rendelkezésre álló utat. Az elektro- 1 mágnesek nemcsak a sínekre, hanem