93506. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lövőfegyver

_ 4 — röviddel azelőtt jut vele érintkezésbe. amikor a (11) megakasztókampó a hátraszökött (6) záróhengert (9) nyugaszánál fogva hátulsó helyzetében rögzítette. A (23) üt-5 kőző ütése folytán a (2) cső erős lendületet kap előre; ugyanekkor és az erős lendületnek hatása alatt történik a töltényűrben lévő kilőtt töltényhüvely meglazítása és a cső további előreszökése folyamán an-10 nak kihúzása és kilökése. Az itt leírt folyamatból látható, hogy a találmány szerinti fegyvernél különös súly van helyezve arra, liogy a csőnek hátraszökés közben az ütközővel való összecsapódása mennél 1") hevesebb összeütközést idézzen elő. Evégből a (3) csőrúgó az előálló igénybevételekhez képest lehetően minimális teljesítő képességűre méretezendő, de mindenesetre olyanra, hogy a cső súlyát minden 20 körülmények között simán legyőzze és a csövet nyugalmi helyzetében tarthassa, illetve abba vihesse. Szükséges ez a heves összecsapódás azért, hogy a lövéskor aviszszalökés hatása alatt a závárzatlal együtt 25 visszaszökő cső mennél nagyobb eleven, erővel ütköződjék a (23) ütközőbe, hogy ezen ütköződés révén mennél vehemensebb lendülettel szökjék előre és hogy mennél erősebben meglendített nagy tömegével 30 idézze elő, a (11) megakaszLókampó által rögzíLett 5, 6) závárzattól elválva, a töltény Qrben lévő hüvelynek meglazítását, illetve a töltényürből való kihúzását és kivetését. 35 A (23) ütköző elvileg a fegyvernek valamely helytálló részén elrendezett fix felület. Az érintkezésbe kerülő darabok (22) Lóidat és (23) ütköző) megkímélése szempontjából azonban célszerű azt rúgósan ki-40 képezni. Természetesen előnyösen olv erős rúgó választandó, amely érdemileg tix ütközést eredményez és csak arra szolgál, hogy az egymásba ütköző alkatrészek káros igénybevételének elejét vegye. 45 A 8. ábra az ütközőnek a cső tengelyével való központos elrendezését mutatja. Ezen kivitelnél az ütköző hátul zárt (53) hengerként van kiképezve és az (54) rúgó hatása alatt áll; az (53) ütközőhenger az 50 (55) h üvelyben van elrendezve, mely ugyanúgy, mint az előbbi kivitelnél a (1) hüvely, bajonettzárral az (1) köpenyhez van kapcsolva. A (53) ütközőhenger mozgását a (25) pecek határolja, mely az (53) 55 henger (56) hasítékaiban mozog. A cső ütközőfelületét ezen kiviteli alaknál az (50) závárzattok hátsó (47) homlokfelülele képezi, úgyhogy itt külön ütközőtoldatra nincs szükség. Amint az 1. és 2. ábrából látható, a ta- 60 lálmány szerinti fegyver töllénytára nem alulról fölfelé, hanem fölülről lefelé adagol, aminek megfelelően a cső és závárzat, amelyek szerkezete célszerűen ugyanaz lehet, mint az az ismert önműködő fegy- 65 vereknél szokásos, 180°-kai elforgatva van elrendezve; így pl. a závárzat adagolószemölcse nem alul van, mint eddig szokásban volt, hanem fölül van elrendezve, továbbá az ütőszeg megakasztó-bütyke is, 70 valamint az eme elrendezéssel kapcsolatos megakasztókampók stb. Hogy a tölténytár kiürülése után, a bevezetésben említett célból, a fegyver závárzata nyitva maradjon, a (12) csap kö- 75 rül elforgatható (35) kétkarú emeltyű van alkalmazva (2. és 4. ábra), mely a (36) rúgó hatása alatt áll és (37) kampóval, (38) nyúlvánnyal és (39) gombbal van ellátva. A (46) tárban lévő (40) adogató- 80 lemez (41) orral van felszerelve, amely akkor, amikor a tölténytár kiürült, a (42) adogatórúgó hatása alatt a (35) emeltyű (38) nyúlványát a (36) rúgó ellenében lefelé nyomja, amiáltal a (35) kétkarú emel- 85 tyűnek (37) kampója a (6) záróhenger (9) nyugaszába kapaszkodik és így a záróhengert nyitott helyzetében rögzíti. Ha új tölténytárat illesztünk a fegyverre, a (39) gomb megnyomása által a (37) kampót a 90 (6) záróhengerből kiforgatjuk, amiáltal a závárzat előre csappan és új töltényt visz a töltényűrbe, mire a fegyver elsüthető. Tehát egy új tölténytár fölhelyezése után nem kell a závárzatot visszahúzni és is- 95 mét előre bocsátani, hanem elegendő a (39) gombot lenyomni, mire a lövés folytatható. Ez a berendezés is 180°-kal elforgatott tükörképe a kézi- és marokfegyvereknél eddig szokásos hasonló berendezé- 10C seknek, amiáltal ugyancsak a lehető legegyszerűbb megoldást jelenti. A fegvver gvors szétszerelhetése céljából a (11, 14, 15) és (37) kampók a (26) csap körül elforgatható és a (27) rúgó ha- ioe tása alatt álló, (28) retesszel csukott helyzetében rögzíthető, (29) tartóban vannak ágyazva. Ha a (28) retesz hátrahúzása után a (29) tartót a (26) csap körül elforgatjuk (1. ábra), akkor mindazok az u( alkatrészek, amelyek a hátrafelé kiszerelendő cső útjában állnának, a cső pályájából el vannak távolitva. A (4) hüvely bajonettzárral vau az (1) köpennyel összekapcsolva. Mivel súly he- llí lyezendő arra, hogy a kapcsolás teljesen, tehát feltétlen biztonsággal történjék, ami az eddigi bajonettzáraknál nem voll meg,