93499. lajstromszámú szabadalom • Száraz egyedirányító cella és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93499. szám. — Vll/i. osztály. Száraz egyenirányító cella és eljárás annak előállítására. P. R. Mallory & Co. Inc. New-York, mint Ruben Sámuel new-yorki cég- jog-utóda. A bejelentés napja 1926. évi november hó 12-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1925. évi november hó 16-ika. A találmány tárgyát száraz egyenirányító cella képezi, mely a következő összetételű elektródákkal van ellátva: Az anódát erősen elektropozitív fém vagy ily 5 fémnek vegyülete képezi. A katóda a periódusos rendszer 6. csoportjába tartozó elektronegatív elemnek, tehát oxigénnek, kénnek, selénneli vagy tellurnak rézzel, illetve hasonló fémmel, illetve réznek 10 Ag, Zn, Sn vagy Sb elemmel képezett ötvözetével való vegyületéből áll. Az ily katódák alkalmazásánál elérjük a kívánt egyenirányító hatást anélkül, hogy szükséges volna, mint az eddigi egyenirányí-15 toknál, az elektropozitív és elektronegatív lemezek között egy egyoldalúan áramzáró réteget létesíteni. A találmány szerint igen célszerűnek mutatkozott a katódának következő össze-20 tétele: Az alapanyag 20—15% zink után 80—85% mennyiségben alkalmazott rézzel alkotott sárgarézből áll, melyet a 6. csoport elektronegatív elemeivel való feldolgozás előtt esetleg amalgamálunk vagy 25 felületén higannyal vonunk be, amennyiben ezáltal a végterméknek összetartása fokoztatik. Az amalgamált sárgarezet ezután kénnek és selénnek célszerűen 1:5—6 viszony-30 ban készített keverékével reakcióba hozzuk azáltal, hogy a sárgarezet az említett anyagokkal zárt kamrában, kb. 800° C-ra hevítjük. Mielőtt az így nyert elektródákat megmunkáljuk vagy összeszerel-85 jük, azokat előnyösen a levegőn mégegyszer magas hőfokra hevítjük és azután lehűtjük. Ennek a műveletnek célja, a masszában esetleg okkludált gázokat kihajtani és az egyenirányító hatást megjavítani. 40 Lehet azonban hasonló tulajdonságokkal bíró elektronegatív elektródákat akként is előállítani, hogy előbb fémötvözeteket készítünk, amennyiben egyszerűen rezet más fémes eredetű anyagokkal, cél- 45 szerűen porított állapotban keverünk, mely célra apró kristályokat is használhatunk. Az ily fémes eredetű anyagok a 6. csoport elemeinek vegyületei alakjában is léteznek és fémekből, pl. a 50 fent említett fémek egyikéből vagy mangánból, ólomból, vanadiumból vagy vasból alkothatók. Ezekben az esetekben a porított vagy kristályos anyagot alaposan átkavarjuk egyenletes elosz- 55 tás céljából, továbbá hő és nyomás alkalmazásával megfelelő darabokká formáljuk, hogy az elektronegatív elektróda számára szükséges metalloid testet előállítsuk. Kristályos anyag alkalmazásánál a 60 nyomást akként szabjuk meg, hogy a kristályok egymással felületi érintkezésbe jussanak, amikor is egy aránylag sűrű test áll elő. A keverési arányokat, amelyekben az 65 anyagok elektronegatív elektróda képzése céljából egymással keverendők vagy ötvözendők, akként választjuk meg, hogy a nyert test az érintkezési felületen oly potenciálcsökkenést eredményezzen, mely 70 nagyobb, mint tiszta rézszulfidnál. Az előállított elektronegatív testet a hőben való kezelés után előnyösen csiszolásnak vagy más oly megmunkálásnak vet-