93498. lajstromszámú szabadalom • Száraz egyenirányító cella és eljárás ezen cella elektródabevonatának előállítására
említett részeknek a hőmérsékletváltozások folytán bekövetkező kitágulását és összehúzódását kiegyenlítik. Az eddigi módon szerkesztett egyen-5 irányító celláknál kitűnt, hogy az áramátmenetet akadályozó réteg vastagságának eddig elkerülhetetlen korláto-ZíAScl EL sikeres működés szempontjából aránylag fontos tényezőt képez. A réteg 10 vastagságának korlátozása lényegében a réteg előállításának módjától függ, mely száraz kontakt-elektrolízisből áll. Az ily módon előállított rétegnek vastagsága azért van korlátozva, mert mihelyt már 15 egy egész vékony réteg képződött, ez utóbbi a rétegnek további kifejlődését megakadályozza. Bármily nagyra szabjuk is meg a potenciált a réteg képzéséhez, a már kezdetben képződő vékony réteg 20 mégis mindig áramszigetelőként hat és n további rétegképződésre kiható áramot oly erősen csökkenti, hogy oly réteg, mely szükséges ahhoz, hogy az üzemben tartós váltakozó áramnak ellentálljon, nem kép 25 zödhetik. Kitűnt, hogy szulfidbevonatok, ha ezek sűrűek és egyenletesek, aluminiumelektrodák számára alkalmas, az áramátmenetet megakadályozó rétegeket alkotnak és 30 különösen alkalmasak elektronegatív szulíidelektrodákkal, pl. rézszulfidból álló elektródákkal való együttműködésre. A szükséges sűrűségű szulfidréteget az aluminiumelektrodán ennek az egyenirányító 85 cellába való beszerelése előtt vegyi folyamat útján állíthatjuk elő. Az ily módon az összeszerelés előtt az áramátmenetet megakadályozó réteggel ellátott aluminiumelektrodákkal felszerelt egyenirá-40 nyitó cella, az áramot gyakorlatilag véve, csak az egyik irányban bocsátja át, anélkül, hogy szükséges volna előbb fordított irányban áramot rajta átbocsátani. Az ily cella az összeszerelés után váltakozó 45 áram alatt teljesen egyenletesen dolgozik, anélkül, hogy az alumínium és a szulfid között szikraképződés mutatkoznék. Az említett nagy mértékben egyenirányító és sűrű rétegnek előállítására igen 50 alkalmas eljárás egy elektrokémiai eljárás és abban áll, hogy egy aluminiumtestet egy alkaliszulfidfürdőben elektrolytikai behatásnak vetünk alá, amennyiben áramot vezetünk rajta át és a, fürdőt, mely 55 pl. nátriumszulfitoldatból áll, kb. 100° C-ig hevítjük, amikor is az aluminiumtest az anódát képezi, míg a kathoda pl. sárgarézből vagy nickelből állhat. Az áramfor rást akként alkotjuk, hogy a feszültség változtatható legyen. A formálandó alu- «0 miniumelektródával közlendő feszültséget, oly fokig emeljük, mely nagyobb azon feszültségnél, mely a formálandó elektróda felvételére szolgáló egyenirányító cella üzemében előfordulhat. Ha a cella által 65 egyenirányítandó áramnak potenciálja aránylag kicsi, akkor az aluminurn-elektrodának elektrolytikai formálása el maradhat, amennyiben ily eset számára az aluminiumelektrodának egy koncentrált 70 natriumszulíidoldatban való főzése elogendő sűrűségű réteget szolgáltat. Ezenkívül, ha csak aránylag vékony rétegre van szükség, az elektrolytikai formáláshoz használt fürdőnek felhevítése mellőz- 75 hető. Az elektródának elektrolytikai forrná-Aasara alkalmas készülék az 5. ábrában van feltüntetve. A (8) tartály natriumszulíidnak koncentrált oldatát tartal- 80 mazza, melybe a (9) aluminumtest merül, mely elektrolytikai úton formálandó ós mely a formálási műveletben az anodát képezi. A (9) aluminumtest a (11) vezetéken át a (12) milliaimperemeterrel és a í?5 (13) vezetéken át a változtatható (11) egyenáramforrásnak pozitív sarkával van összekötve. A (10) kathoda a (15) vezetéken át a (14) áramforrásnak egy változtatható (16) elág ciZclSl pontjához van kap- 90 csolva, mely ht. elektrolyzisnél az áramforrásnak negatív sarkát képezi. A (12) milliamipereimeterein eszközölt leolvasások jellegzetesek az elelctrolyzis közben a>< elektródán képződő rétegnek elektromos 95 tulajdonságaira. A formálást addig folytatjuk, míg a milliamperemeter nem jelzi, hogy már csak elhanyagolható nagyságú áram folyik át. Minthogy a rézszulfid (CuS) szintén ré- 100 iegképző anyag, xigy ezt anyag gyanánt használhatjuk a negatív elektróda számára érintkezésben az elektropozitív elektródán létesített szulfidréteggel, pl. az aluminiumszulíidréteggel. Az ily elektrone- 105 gatív elektródát a cellában célszerűen akként rendezzük el, amint az az 1. ábrában L(4) és (3) alkatrészek! fel van tüntetve, ahol is ezen elektróda érintkezésben áll az elektropozitív (1) elektródával és egy har- 110 madik (4) cellaalkatrésszel. Az elektronegatív (3) elektróda azonban közvetlenül kathoda gyanánt kapcsolható, ha egy szulfidbevonattal ellátott sűrű réz- vagy bronztestből áll, amikor is igen jó és tar- ns tósan kedvező hatást érünk el.
