93492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás körkötő-gépeken a hengertűk osztályozására szemképzőkre és szemet nem képzőkre

Megjelent 193Q. évi március hó 367-én. HÁ8T1K KIBÁLTI JHHft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93493. szám. — i/h. osztály. Eljárás körkötőgépeken a hengertűk osztályozására szemképzőkre és szemet nem képzőkre. Veszprémi Kőtő- és Szövőgyár Részvénytársaság' Budapest és Veszprém. A bejelentés napja 1926. évi április hó 6-ika. A találmány olyan eljárásra vonatko­zik, amely szerint körkötőgépeken a hen­gertűket bizonyos hozzájuk vezetett szálra való kihatásuk tekintetében akként osz-5 tályozzák szemképzőkre és szemet nem képzőkre, hogy a szál az utóbbi csoport tűi mögött helyezkedik el, anélkül, hogy ézeket a tűket a zár hatása alól kivonnák. Az ismert hasonló eljárásokban a fonal-10 vezetőt a szemet nem képezendő tűknek horgai fölött meglehetős távolságban ve­zetik el, amikor is nincs feltótlenül bizto­sítva, hogy a szál minden esetben e tűk mögött ós nem előttük ereszkedik le. A 15 találmány értelmében ama tűk felső vé­geit, amelyek mögé kell a szálnak ke­rülnie, a tűk felfelé mozgatása közben sugárirányban kifelé térítjük, úgyhogy a szálvezető e tűknek hátoldalán vonul 20 el, amikor is a szál semmikép sem kerül­het a tűknek nyelves oldalára. Az új osz­tályozó eljárásban, továbbá magasság­irányban a tűk mindkét csoportjának azonos mozgást adhatunk. 25 A tűk kitérített állása meghatározott magassági zónára korlátozható, amelyen kívül a tűk, mint rendesen, függőleges állásban mozognak, úgyhogy a kitérítési zónán kívül hozzájuk vezetett szálba bele-30 kapaszkodhatnak és abból szemet képez­hetnek. A tűket kitérítő szerkezetnek kiviteli példája a mellékelt rajzon látható. Az 1. ábra hosszmetszet egy kitérítésnek 35 alá nem vetett tű hornyán keresztül. A 2—5. ábrák hasonló metszetek egy ki­térítésnek alávetett tű hornyán keresztül, a tűnek különféle magassági helyzeteiben. A mindvégig függőleges állásban moz­gatott (7) tűk a szokásos kiképzésűek. A 40 kitérítendő (8) tűk szárának hátoldalán (9) kidudorodás van. Mindkét csoport tűi­nek (10) hornya hosszának egy részén annyira ki van mélyítve, hogy a (8) tűk­nek (9) kidudorodása a tűszár sima részei- 45 nek a kimélyítetlen horonyfenéken való pontos illeszkedése mellett a (11) mélye­désben szabadon fel-le mozoghat. A (11) mélyedésnek felső vége (12) rézsűvel megy át a kimélyítetlen horonyfenékbe. E 50 rézsű a (9) kidudorodással együttmű­ködve, a (8) tűknek felső végeit sugár­irányban kifelé téríti, ha a tűk a 2. áb­rán feltüntetett magassági helyzetükből a 3. ábrán látható magassági helyzetükbe 55 emelkednek. A tűk a 3. ábrabeli magas­sági helyzetükben találkoznak a (15) szálvezetővel, amely a teljes vonallal raj­zolt kitérített (8) tű mögött és a szaggatva leltüntetett, csakis függőlegesen felfelé 60 mozgatott (7) tű előtt halad el. Miután a szál a (7) és (8) tűk közé helyezkedett, a kitérített (8) tűk valamennyi tűnek sü­lyesztése közben a 2. ábrabeli függőleges állásukba térnek vissza és ezt az állású- 65 kat valamennyi tűnek a szemképzés cél­jából való további sülyesztése alatt (4. ábra) is megtartják. Az 5. ábrából kitet­szik, hogy a (9) kidudorodással ellátott (8) tűk, a kidudorodásnak a tűhoronyból 70 való kiszabadulása íolytan, akkor is függő­leges állásba kerülnek, ha a tűket a sarok kötésekor magasra emelés útján iktatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom