93480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cement gyártására

— 4 — elhagyja, egyúttal a gázok által legnehe­zebben vitetik magával. Megjegyzendő, hogy a kemencefal különböző övein össze­gyűjtött iszap mindenkori víztartalmának 5 megállapításánál, ami a kemencéből a szájnyílástól legtávolabb eső övnél kilépő összes iszap átlagos, előre meghatározott víztartalmát eredményezi, tekintetbe kell venni az iszap 'megszárítását, mely be-10 következik, miután az iszap a kemence falán összegyűjtetett, mindaddig, amíg az iszap az utóbb említett övet 'elhagyta, ahol is az iszap oly szárító hatásnak van ki­téve, mely nyilvánvalóan aszerint válto-15 zik, hogy a kemencének az a helye, ahol az iszap összegyűjtetik, a kemence szájnyílá­sától milyen távolságban van. Eltekintve az anyag azon .tulajdonságá­tól, hogy a gázok által való tovaszállítás-20 nak annál jobban ellenáll, minél nedve­sebb, annak, hogy az egyes övek a ke­mence szájnyílása felé fokozatosan ned­vesebben tartatnak, egy további előnye van, amennyibein az ilyen nedves anyag 25 az azt tartalmazó övbe lépő gázokkal szem­ben nagyobb tisztító hatást fejt ki és pedig -annál inkább, mert ezen gázok szárazabb anyagot hoznak magukkal. Azon részecskék nagyságának, ame-30 lyekre az iszap az elporlasztásnál vagy hasonló eloszlatásánál felapríttatik, a gá­zok tovavivő hatásával szemben kifejtett ellenállás szempontjából szintén befo­lyása van, amennyiben minél durvábbak 35 ezen részecskék, annál kevésbbé könnyen , vitetnek tova a gázok által. Másrészt oly részecskék, melyek elég durvák ah­hoz, hogy a kemencéből való meg nem engedhetően könnyű tovavitelnek ellen-40 álljanak, abban az esetben, ha a kemence i keresztmetszetét jól kitöltik, oly gázokra, melyek ezen keresztmetszetbe lépnek és viszonylag finom anyagrészecskéket hoz­nak magukkal, észlelhető tisztító hatást 45 fejthetnek ki. Ezek oly előnyök, melyek elérhetők, ha valamely alkalmas módon az elporlasztást annál kevésbbé tökéle­tessé tesszük, minél közelebb történik az elporlasztás a kemence szájnyílásához és 50 ezen eredmények jelentékeny mértékben függnek az elporlasztás módjától, ha a kemencében porlasztó fúvókák vagy ha­sonló szerkezetek útján, melyek a lcemen cén kívül fekszenek, porlasztási öveket 55 hozunk létre, mert minél messzebbre lö­veli a fúvóka vagy más efféle az általa elporlasztandó anyagot, annál nagyobb a szükségelt túlnyomás és annál fino­mabb lesz rendszerint az anyag elpor­lasztása abban az övben, amelybe lövel- 60 tetett. Iszapnak egy kemencében való elpor­lasztásánál vagy hasonló elosztásánál oly körülmények léphetnek fel, melyek szükségessé teszik, hogy az eloszlatást 65 időnként felfüggesszük (így pl. ha egy fúvókát tisztítani vagy javítani kell) és gyorsan a szokásos eljárásra térjünk át, melynél az iszap a kemencébe összefüggő folyadék vagy folyadénáram alakjában 70 vezettetik. Ezen célra a szokásos isrnp­tápcsövet alkalmazzuk, melyet a szüksé­ges időpontokban a (Bl) nyíláson át (1. ábra) bevezetünk és mely úgy van elren­dezve, hogy könnyen a működő és a mű- 75 ködésen kívüli helyzetbe hozható, úgy­hogy üzemen kívül nem fekszik az elpor­lasztott vagy eloszlatott iszap útjában, tehát a csőre iszap nem rakódik le és az iszapnak a kemencében való helyes el- 80 osztása nem akadályoztatik meg. Rendszerint a kemence szájnyílásánál a gyűrűalakú (Bx) lemez van elrendezve (4. ábra), mely a szckáscs módon a ke­mencébe folyatott iszapnak a kemence 85 szájnyílásán át való eltávozását megaka­dályozza. Ha azonban az iszapot a leírt módon elporlasztott állapotban vezetjük a kemencébe, akkor némelykor előfordul, hogy ezen lemezen iszap rakódik le és 90 végül, ha a lerakódás gyorsian megnövek­szik, az iszapsugaraknak a kemencébe való szabad belépését gátolja. Ennek meg­akadályozására célszerűen kaparókat al­kalmazunk, melyek ezt a lemezt a lera,- 95 kódásoktól megszabadítják. A 4. és 5. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál erre a célra az (50) kar szolgál, mely a meggörbített (51) résszel van ellátva. Ez utóbbi a kemence forgásánál a lerakódá- 100 sokat teljesen leszedi és ezek a. kemen­cébe vagy a kemencefejbe, vagy mindkét helyre esnek. Az (50) kar a kemence hossza irányában tekintve, csekély szé­lességű, úgyhogy a keresztülmenő fino- 105 man elosztott iszapnak kis felületet nyújt ahhoz, hogy lerakódhassék és ez az (50) kar (előnyösen a kemence hossza és ma­gassága irányában bsállíthatóan) az (53) tartóra van szerelve, mely a kemence tlO alatt a kemencefej (&) gázteróhez képest harántirányban van elrendezve és így nem esik az esetleg a kemencefejből ki­hulló iszap útjába. Előfordul továbbá az is, hogy a gázok a részben megszárított 115 iszapot a kemencéből oly mennyiségben viszik ki, mely elegendő ahhoz, hogy a (13) kamra homlokfalán zavaró lerakó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom