93466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemez- és szalagalakú szigetelőanyagok, valamint szigetelőszövetek előállítására

Megjelent 1930. évi március lio 249-én. MAGYAR KIRÁLYI jHHS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93466. szám. — XlV/e. (VIT/g.) osztály. Eljárás lemez- és szalagalakú szigetelőanyagok, valamint szigetalőszövetek előállítására. Kábelgyár Részvénytársaság* Pozsony. A bejelentés napja 1926. évi deoeanber hó 30-ika. Rétegezett szigetelőanyagok, meiyek papirosból, aszbesztből, csillámból, textil­anyagokból stb. állnak, az elektrotech­nikai iparban hosszú idő óta használato-5 sak. Mindezen anyagoknál mint kötő­anyagot az egyes rétegek között rend­szerint valamilyen ragadós lakkot hasz­nálnak, például sellakoldatot, bakelit­lakkot, cellcnlakkot stb., amely nemcsak 10 maga is szigetelő és a szigetelőanyagon áthatol, hanem az egyes rétegeket össze is ragasztja. Az így készült lemezeket az­után rendszerint melegben, nagy nyomás alatt összesajtolják, az oldószert elpáro-15 logtatják, úgyhogy végül megfelelő keze­lés után egységes szilárd anyag kelet­kezik. Míg gumikeverékeket mint kötőanyagot képlékeny anyagokban, különösen szige-20 telő célokra sokat használnak, addig réte­gezett anyagoknál ez nem lehetséges, mert a kaucsuk nem ragad eléggé, más anyago­kon, például papiroson nem hatol át és a vulkanizálásnál mintegy magába össze-25 húzódik, tehát mint közbenső réteg inkább szétválasztó, mint kötőanyag. Hogy a kaucsukot ilyen anyagoknál mint kötő­anyagot használni lehessen, azt olyan alakba kell hozni, hogy a réteget képező 30 anyagokon áthatoljon ós ily módon egysé­ges anyagot alkosson. Ez gumioldat hasz­nálatával tényleg sikerült is, mert ez a beszárad ás után jelentékeny ragasztó képessége folytán az egyes lapokat jól 35 összetartja, ha a gumi nem is hatol át az anyagon. A máig ismert kaucsukoldatok­kal, melyeknél oldószerként benzint, tetraklórmetánt stb. használnak és ame­lyeket kaucsukduzzasztmányok és rétege­zett szigetelő- és textilanyagok előállítá- 40 sára már használtak is, nem igen értek el jó eredményt, mert az oldatoknak csak csekély kaucsuktartalma van (legfeljebb 6—10%). Ehhez járul még az oldószer magas ára is, amely az eljárást nem teszi 45 jövedelmezővé. Jelen találmány alapján ezeket a hátrá­nyokat azáltal sikerült kiküszöbölni, hogy a forgalomba hozott vizes-kolloidális kaucsukoldatot, ahogyan azt a kaucsuk- 50 telepítvényeken nyerik (kaucsuktej vagy folyékony latex) használjuk. Az oldat 80—40% kaucsukot tartalmaz, a diszper­gáló anyag víz, ami által a fentnevezett oldatok magas ára máris ki van küszö- 55 bolve. A kaucsuktej feldolgozásához' azt a gumiiparban szokásos ásványi töltő­anyagokkal (pl. kaolin, iszapolt krótapor, talkum stb.) keverjük, melyekhez még mint szálas anyagot, aszbesztport, mint 60 elektromos szigetelőanyagot sejtkovát, csillámot stb. és mint sűrítőanyagot, csi­rizt, tragantot, dextrint, gumiarabikumot, gyantaoldatokat stb. adhatunk. Ehhez a keverékhez jön még esetleg a vulkanizá- 65 lásihoz s»ükséges kén a megfelelő arány­ban. Az így előkészített, töltött vagy töl­tetlen, most már meglehetősen sűrű kaucsíuktejjel az egyes egymásra rétege­zendő lapokat (papiros, aszbeszt vagy 70 textil) bekenjük, a lapokat simán és rán­cok nélkül egymásra rakjuk és meleg he­lyen mérsékelten szárítjuk, miközben a lapokat időnként lesimítjuk. Miután az egyes rétegek a szükséges ragasztóképes- 75 séget elérték, azokat szárítószekrényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom