93466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemez- és szalagalakú szigetelőanyagok, valamint szigetelőszövetek előállítására

Megjelent 1930. évi március lio 249-én. MAGYAR KIRÁLYI jHHS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93466. szám. — XlV/e. (VIT/g.) osztály. Eljárás lemez- és szalagalakú szigetelőanyagok, valamint szigetalőszövetek előállítására. Kábelgyár Részvénytársaság* Pozsony. A bejelentés napja 1926. évi deoeanber hó 30-ika. Rétegezett szigetelőanyagok, meiyek papirosból, aszbesztből, csillámból, textilanyagokból stb. állnak, az elektrotechnikai iparban hosszú idő óta használato-5 sak. Mindezen anyagoknál mint kötőanyagot az egyes rétegek között rendszerint valamilyen ragadós lakkot használnak, például sellakoldatot, bakelitlakkot, cellcnlakkot stb., amely nemcsak 10 maga is szigetelő és a szigetelőanyagon áthatol, hanem az egyes rétegeket össze is ragasztja. Az így készült lemezeket azután rendszerint melegben, nagy nyomás alatt összesajtolják, az oldószert elpáro-15 logtatják, úgyhogy végül megfelelő kezelés után egységes szilárd anyag keletkezik. Míg gumikeverékeket mint kötőanyagot képlékeny anyagokban, különösen szige-20 telő célokra sokat használnak, addig rétegezett anyagoknál ez nem lehetséges, mert a kaucsuk nem ragad eléggé, más anyagokon, például papiroson nem hatol át és a vulkanizálásnál mintegy magába össze-25 húzódik, tehát mint közbenső réteg inkább szétválasztó, mint kötőanyag. Hogy a kaucsukot ilyen anyagoknál mint kötőanyagot használni lehessen, azt olyan alakba kell hozni, hogy a réteget képező 30 anyagokon áthatoljon ós ily módon egységes anyagot alkosson. Ez gumioldat használatával tényleg sikerült is, mert ez a beszárad ás után jelentékeny ragasztó képessége folytán az egyes lapokat jól 35 összetartja, ha a gumi nem is hatol át az anyagon. A máig ismert kaucsukoldatokkal, melyeknél oldószerként benzint, tetraklórmetánt stb. használnak és amelyeket kaucsukduzzasztmányok és rétegezett szigetelő- és textilanyagok előállítá- 40 sára már használtak is, nem igen értek el jó eredményt, mert az oldatoknak csak csekély kaucsuktartalma van (legfeljebb 6—10%). Ehhez járul még az oldószer magas ára is, amely az eljárást nem teszi 45 jövedelmezővé. Jelen találmány alapján ezeket a hátrányokat azáltal sikerült kiküszöbölni, hogy a forgalomba hozott vizes-kolloidális kaucsukoldatot, ahogyan azt a kaucsuk- 50 telepítvényeken nyerik (kaucsuktej vagy folyékony latex) használjuk. Az oldat 80—40% kaucsukot tartalmaz, a diszpergáló anyag víz, ami által a fentnevezett oldatok magas ára máris ki van küszö- 55 bolve. A kaucsuktej feldolgozásához' azt a gumiiparban szokásos ásványi töltőanyagokkal (pl. kaolin, iszapolt krótapor, talkum stb.) keverjük, melyekhez még mint szálas anyagot, aszbesztport, mint 60 elektromos szigetelőanyagot sejtkovát, csillámot stb. és mint sűrítőanyagot, csirizt, tragantot, dextrint, gumiarabikumot, gyantaoldatokat stb. adhatunk. Ehhez a keverékhez jön még esetleg a vulkanizá- 65 lásihoz s»ükséges kén a megfelelő arányban. Az így előkészített, töltött vagy töltetlen, most már meglehetősen sűrű kaucsíuktejjel az egyes egymásra rétegezendő lapokat (papiros, aszbeszt vagy 70 textil) bekenjük, a lapokat simán és ráncok nélkül egymásra rakjuk és meleg helyen mérsékelten szárítjuk, miközben a lapokat időnként lesimítjuk. Miután az egyes rétegek a szükséges ragasztóképes- 75 séget elérték, azokat szárítószekrényben