93465. lajstromszámú szabadalom • Olaj vagy gáztüzelésű csőhegesztő, illetve csőizzító kemence

Megjelent 1930. évi március lio 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93465. szám. — XVI/d. osztály. Olaj- vagy gáztüzelésű csőhegesztő, illetve csőizzító kemence. Kazáncsőművek Részvénytársaság- Budapest. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 1-je. A találmány oly olaj- vagy gáztüzelésű csőhegesztő, illetve csőizzító kemencére vonatkozik, amelynek lángvezetékében egyidejűleg felhevítendő több cső van elren-5 dezve, amelyeket a huzattal ellentétes irányban szakaszosan mozgatunk tova. Az ilyenfajta kemencéknél az egyidejűleg felhevítendő több cső okozta nagyobb mérvű hőelvonás következtében nehézséggel jár a 10 hegesztési hőmérsékletre hevítendő csőnek ezen hőmérsékletre való felhevítése a rendelkezésre álló, rendkívül rövid, alig egy-két percnyi időtartam folyamán. A találmány célja az e tekintetben az ismert 15 kemencéknél fellépő hátrányok kiküszöbölése. Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a hegesztési hőmérsékletre felhevítendő csövet az ennek hegesztési helyét csekély köz meghagyásával szo-20 rosan körülzáró tér gyanánt kiképezett elégési térben magában rendezzük el, az előhevítendő többi csöveket pedig a lángvezetéknek az elégési tértől elk ülöm tett és azzal csakis aránylag szűk csatorna 25 útján csatlakozó kamarájában helyezzük el. Ezáltal a hegesztési hőmérsékletre hevítendő cső felvételére szolgáló elégési térben aránylag nagy mennyiségű hőt tárolunk, mely a cső kívánt nagymértékű fel-30 hevítését a rendelkezésre álló rövid időtartam alatt mindenkor biztosítja. A kellő mértékű felhevítést továbbá a találmány értelmében a tüzelőanyag, valamint az elégési levegő sajátságos előhevítése által is 35 biztosítjuk. A rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az 1. ábra az új kemence függőleges, a 2. ábra pedig annafk vízszintes metszete; a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén 40 vett függőleges metszet, a 4. ábra pedig a kemence homloknézete. A hegesztési hőmérsékletre felhevítendő (cl) cső felvételére a lángvezeték (b) elégési tere, az élőhevítendő (c2) és (c3) 45 csővek felvételére pedig a lángvezetéknek a (b) elégési tértől elkülönített és azzal csakis az aránylag szűk (fl) csatorna útján közlekedő (d) kamarája szolgál. A (b) elégési tér az (a) olajégőhöz a szűk (f3) 50 csatorna útján közvetlenül csatlakozik és a (cl) cső (c4) hegesztési helyét csekély köz meghagyásával szorosan körülzáró hengeres tér gyanánt van kiképezve. Az elégés közben a lángok a (c4) hegesztési 55 helyet az 1. ábrán jelzett nyilak értelmében körülöblítik és a (b) téren harántirányban átáramolva jutnak a (d) előhevítési kamarába, amelyből a fáradt elégési termékek az (12) csatorna útján jutnak a 60 (g) csőbe, amely azokat a rajzon fel nem tüntetett kürtőbe vezeti. A (g) csőbe az elégési levegő számára egy előhevítő van beépítve pl. oly módon, hogy a fáradt gázok a (g) cső egy széles- 65 bített (g2) kamarájában elrendezett kis átmérőjű (gl) csöveken áramolnak tova, míg az (a) égőhöz vezetendő friss elégési levegő ezen (gl) csöveket kívül öblíti körül. A friss levegő ezen előhevítőbe a (h) 70 csövön lép be és azon átáramolva a (k) cső útján egy második (1) előhevítőbe áramol, mely a lángvezeték egyik oldalfalát képezi. Az (1) előhevítőn átáramló levegőt azután az (m) cső vezeti az (a) égőhöz. A 75 tüzelőanyag számára szintén alkalmazható volna ily több fokozatú előhevítés, a rajzon feltüntetett foganatosítási példánál azon-