93463. lajstromszámú szabadalom • Egykamarás nyomólégfék

bari azonnal Iesülyed. Az (P) rúgó ezen légnyomást legyőzi, úgyhogy a (2) rúgótányér az (1) dugattyúrúddal és a (4, f" 5, f') ós a (6) részeikkel együtt ball'elé mo 5 zog anélkül, hogy ezen részek viszonylagos helyzetében változás állana be Ezen balfelé való elmozgás a (2) rúgótányérnak a (t) ütközőn való felfekvéséig tart. A (8) csap magával viszi balfelé a 10 (11) emeltyűt is, mely eközben a (12) csap körül lengőmozgást végez. Ennélfogva as (s) fedőtolattyú is balfelé mozog oly darabbal, mely a (11) emeltyűnek a (8, 12) és (18) csapok által való megosztása arányá-15 ban a (8) csap által megtett útdarabnál nagyobb. Az (s) fedőtolattyú azonban inár előbb az (m) ütközőhöz ütközik, minek folytán az (S) alaptolattyú is tovavitetik bal felé. A két tolattyú a (G) 20 tolattyútükörhöz képest egy új II. helyzetet, az úgynevezett „eiőfékezési helyzetet" foglal el (3. ábra,). Ezen helyzetben az (e) csatorna a (21, 31, 41, 35) és (25) furatok révén a (C) csatornával van ösz 25 szekötve, úgyhogy ezen csatorna nagy átáramlásii keresztmetszete következtében az (L) fővezetékből nyomólevegő gyorsan a (Z) fékhengerbe juthat. Ezenkívül a (b) csatorna is összeköttetésben 30 áll a (C) csatornával a (22, 32, 42, 34) és (24) furatok révén, úgyhogy nyomólevegő a (B) segédlégtartályból is gyor san juthat a fékhengerbe. A (33, 23) fura tok és a (c) csatorna a (42) furattal is 35 összeköttetésben állanak. A nyomólevegő tehát a (B) segédlégtartályból a (c) csatornán is a (H) szabályozó szerven át haladva a (Z) fékhengerbe fog áramolni. Ezen háromszoros légbevezetés által a 40 fékhengerben a féksaruknak a futókere kekhez való támasztására szükséges nyomás igen rövid idő alatt létesíthető. Ezen nyomás azonban a (Z") fékhengerkamarábain a (K") dugattyúra is hat, még 45 pedig bal felé, mely hatás a kétkarú (9) emeltyű révén abban jut kifejezésre, hogy a (7) csap és ezzel a (6) hüvely jobbra hajlamos tovamozogná. Ez ellen azonban egyelőre az (f') rúgó működik, mely a (6) 50 hüvely homlokfelületét bal felé nyomja. Ha azonban az (e") féfchengerkamarában bekövetkező nyomásnövekedés folytán az (f) rúgó nyomása, végül legyőzetik, a (6) hüvely az (1) dugattyúrúdon jobbra 55 el fog csúszni. Már igen kis mértékű elmozgás után a (6) hüvelyt az (5) rész feltartja, mely utóbbi maga nyugalomban marad, mintán a jóval erősebb (f") rúgó a dugattyúrúd (p) vastagításához szorítja. A (6) hüvely kismértékű, jobbra 60 való elmozgása a (11) emeltyű által újból atvitetik az (s) íedőtolattyúra, mely ennek folytán nyugalomban maradó (S) alaptolattyú mellett bizonyos útdarabbaJ jobbra csúszik el. Ezáltal a tolattyúk a 65 III. helyzetbe, az úgynevezett „iékezésá helyzetbe" jutnak (4. ábra). Ezen ábra mutatja, hogy az összeköttetés (a) és (C), valamint (b) és (C) között meg van szakítva, míg a (b) és (c) közötti öszeköttetés, 70 úgymint az előbbi esetben is, megmarad. Más szavakkal, az (L) fővezetékből a lék hengerbe, valamint a (B) segédlégtartály fcól a (C) csatornán át ugyancsak a fékhenger be való lég beáramlás meg van 75 szakítva és nyomólevegő ezen hengerbe már csiak a (c) csatornán át juthat, Miután ezen áramlási út a (H) szabályozószerv által le van fojtva, a III. tolattyúhelyzet beállásának pillanatától 80 fogva a nyomás a fékhengerben a szűk• ségletnek megfelelően csak lasan. növekedhet. Ha a fékhengernyomás és ezzel a (Z") fékhengerkamarában uralkodó nyomás ezen megnövekedése folytán íj 85 (6) hüvely nyomósa a jobb oldal irányá ban oly naggyá vált, hogy ezen nyomás az (L') fővezetéki kamarában levő levegő nek a jobb oldal irányában ható nyomá sával együtt, miután ezen nyomások ösz 90 szegeződnek, az (F) rúgó nyomását le győzi, a (2) rúgótányér a vele öszekötöt' részekkel együtt a jobb oldal irányában mozgásba fog jönni. Az (s) fedőtolattyú végül az (S) alaptolattyú (m) ütközőjéhea 95 támaszkodik és miután most mér, amint ez az 5. ábrán látható, a tolattyútükörbc torkoló összes csatornák el vannak zárva, tehát a fékhengerben további nyomásnövekedés már nem áll be, a nyugalom- 100 ban levő (S) alaptolattyú által pedig újabb mozgásellenállás lép fel, az ezen IV. tolattyúhelyzetben, az úgynevezett „fékeizárási helyzetben" a teljes mozgási rendszer nyugalomba jön. Ekkor egy 105 bizonyos egyensúlyi helyzet, a fékezés bizonyos intenzitása el van érve. Ha most a fővezetékből további nyomó levegőt bocsátunk ki, amiáltal a fővezetékben uralkodó nyomást tovább csök- 110 kentjük, az (L') és a (Z") kamarákban uralkodó nyomásoknak az (1) dugattyúrúdra, illetve a (6) hüvelyre beható öszszege az (F) rúgó ellennyomásánál újból kisebbé válik, miért is az egész rendszer 115 újból balfelé vándorol és újból beáll a III. tolattyúhelyzet, amelyben a (c) csatorna lefojtott áramlási útján át a fék-