93456. lajstromszámú szabadalom • Ernyő
és ezzel rögzítik, úgyhogy a nyél három részének hossztengelye egy egyenesbe esik. Ha az ernyő használatakor a nyelét könyökbe akarjuk hajlítani, akkor a (14) 5 csövet lefelé és a (15) csövet felfelé kell a nyilak értelmében (7. ábra) eltolni, míg a (13) és (14) csukló szabaddá válik. Ezután az ernyőbot középső (11) részét a (13) és a (14) csukló körül a 8. ábrán 10 feltüntetett könyökállásba hajlítjuk. A két csuklót ebben a helyzetben egyegy (17. 18) lapos rúgó reteszeli el, amelyek a (15), illetőleg a (16) cső cgv-egy hasi tékában feküsznek és az ernyőbot kö-15 zépső (11) rész két végén kiképezett (19), illetőleg (20) orr alá támaszkodnak. A (11) rész (14) csuklójának ezt a reteszelt helyzetét látjuk a 9. ábrán, nagyobb léptékben feltüntetve. 20 Ha már mosit a (11) részt az (a) nvíl irányában (9. ábra) egyenes helyzetébe kívánjuk visszaállítani, akkor a (18, 20) szerveknek egymást reteszelő kapcsolatát oldanunk kell. 25 Erre a célra a (14) csukló tengelyére egy emeltyű van szerelve, amelynek egyik (21) karja a 9. ábrán felfelé áll, míg a másik, alul fekvő (22) karja félkör alakú és a (14) csukló tengelyéhez excentriku-30 san van elhelyezve. A (21) kart a (b) nyíl irányában lenyomva, a (22) kar félköralakú (22a) munkafelülete a (18) rúgót a 10. ábrán feltüntetett helyzetbe tolja, tehát a (20) orrtól eltávolítja, úgyhogy a 35 (11) rész most már az (a) nyíl érteiméiben elfordítható. A (13) csukló ugyanilyen szerkezettel van ellátva. A csuklókat reteszelő (17, 18) lapos rú~ 40 gók kiváltására az ismertetett (21, 22) kétkarú emeltyűk helyeit természetesen tetszőleges imás megfelelő szerkezetet vagy szervet is alkalmazhatunk, amellyel a rúgat a csukló orrának az útjából eltolhat-45 juk. A (16) cső felső vége egy fentebb a (6) csővel kapcsolatosan leírt nyúlványhoz hasonló (23) nyúlványt hord, amelyben a (23a) U-alakú bemetszés van kiképezve. 50 Ebbe a bemetszésbe az ernyőváz egyik bordáját a (23b)-vei jelölt pontig bevezetjük. A bordát ebben a helyzetben az emeltyű (21) karja rögzíti, amely felcsappantott helyzetében a (21a) vonalon fekszik. 55 Szabadalmi igények: 1. Ernyő, egymással csuklósan összekötött három részből álló ernyőbottal, azáltal jellemezve, hogy a botra egy cső van ráhúzva, amely a bot hosszirányában 60 eltolható és két végállásában rögzíthető és amely cső az egyik végállásában a bot három részét és az azokat összekötő csuklókat körülzárva elreteszeli, másik végállásában pedig szabadon 65 hagyja. 2. Az 1. pontban védett ernyő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a bot két csuklóját körülfogó cső két részből áll, amelyek közül az egyik, a három 70 rész közül a felső botrészre, a másik pedig az alsóra van erősítve, míg az ernyőbot középső (11) része felerészben a felső és felerészben az alsó csőbe betolható. 75 3. Az 1. és 2. pontban igényelt ernyő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a hároHirészíí ernyőbot középső része kél végén egy-egy csuklóval van ellátva, amelyek közül ez a középső 80 rész könyökbe hajlítható, ha a két szélső részit alkotó csőből ki van húzva. 4. Az 1. és 3. pontban igényelt ernyő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az ernyőbot középső részének csuklóin 85 egy-egy orr van kiképezve, amelyek alá az ernyőbot szélső részein elrendezett reteszelő rúgók csappannak, jellemezve továbbá az utóbbi rúgókkal együttműködő, az ernyőbot csuklóinak tengelyein 90 elrendezett emeltyűkkel, amelyek az említett rúgókra támaszkodnak és lenyomva a rúgókat az orrok útjából eltávolítják. 5. Az 1—4. igénypontokban védett ernyő 95 egy kiviteli alakja, jellemezve a csuklókat nyújtott helyzet ükben reteszelő cső felső végén kiképezett hasítékkal, amelyben az ernyőváz egyik bordája fekszik az ernyő nyitott állapotában. íoo 6. Az 5. pontban igényelt ernyő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az ernyő bordáját befogadó hasíték Íjalakkal bír. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
