93434. lajstromszámú szabadalom • Sorírógép

- 106 — visszavezettetnek nyugalmi helyzetükbe. Befejezett visszaállítás után a (28) és (38) sínek önműködően vitetnek vissza eredeti helyzetükbe. A tárakat mozgató részek, 5 vagyis a (7) rudak és a betűpálcákat a tá­rakból kilökő (10) rudak visszavezetésére egyszerűen a helytálló (27), ill. (37) akasz­tékok szolgálnak, amennyiben a (20), ill. (30) keretek hátsó falai visszamozgásuknál 10 azokat magukkal viszik. A (7) rudak a felső (20) keret fésűszerűen kiképezett (23) és (24) falaiban (2. ábra) vannak ágyazva, úgyhogy a beállított ütközők és a helytálló akasztékok pontos egymásra találása biz 15 tosítva van. A (7) rudak végei a rajzon ábrázolt módtól eltérően is kapcsolódhat­nak a tárakat emelő (8) könyökemelőkkel. A jelen találmány tárgyánál az átvál­tást, amely lehetővé teszi, hogy valamely 20 billentyű leütésénél kívánság szerint a rajta megjelölt két betű egyike üttessék le. nem azáltal érjük el, hogy két rész egymás­hoz képest relatíve elmozdíttatik, hanem azáltal, hogy a tárakat emelő (7) rudakon 25 és (10) lökőkön elrendezett helytálló akasz­tékok az átváltóbillentyű lenyomásakor megszélesbíttetnek. Ennek következtében a (20, 30) keretek mozgatásakor a beállí­tott ütközők az említett (7) és (10) rudakat 30 előbb ragadják meg, tehát nagyobb dara­bon viszik magukkal, mint az a billentyű lenyomása nélkül következnék be. A (22), ill. (32) akasztékok megszélesbítését egy­szerű módon azáltal érjük el, hogy egy 35 célszerűen egy-egy a lengethetően ágyazott kétkarú (24), ill. (34) emeltyűn elrendezett (35) orr az átváltóbillentyű lenyomása­kor a helytálló (22), ill. (32) akasztók elébe és pedig ezen akasztók és a beállítható (21), 40 ill. (31) ütközők közé kerül. A beálítást az. átváltóbillentyűről úgy érjük el, hogy en nek lenyomásakor a vele csuklósan össze kötött (2) rúd a (b) nyíl irányában mozgat tátik és (3) ákasztékai révén (4) lengősíne 45 ket mozgat, amelyek a gépen végigván dorló (6) szerkezet külön (5) beállítókala pácsai segélyével a (21a), ill. (31a) üt­közőket állítják be. E nyúlványok hosszab bak a többinél és csupán csak a (34) 50 átváltóemeltyű beállítására szolgálnak, amennyiben a (20), ill. (30) kereteknek az (e) nyilak irányában való mozgásánál az átváltóemeltyűk horogszerűen kiképezett végeihez ütköznek és ezeket kilendítik, ki-55 lendítés után pedig ezek fölött elhaladhat nak. A kilendítés olyan, hogy az átváltó­emelő (35) orrai, mint a nagyobb léptékű 4, ábrán látható, abból a helyzetből, amelyet a (21), ill. (31) ütközők hatáskörén kívül elfoglalnak, olyan helyzetbe hozatnak, 60 amelyben a megfelelő (7) rúd vagy a meg­felelő (10) lökő (20) a,kasztékai elé feküsz­nek és a beállítható ütközők hatáskörébe kerülnek. Az átváltóemeltyű visszaállí­tása úgy következik be, hogy a beállított 65 (34) átváltóemeltyűk íves farknyúlványa a (20), ill. (30) kereteknek az (e) nyíl irá­nyában való mozgásánál menesztett, fent­említett (28), ill. (38) harántsínekre fel­fut, úgyhogy a beállított emeltyűk ere- 70 deti helyzetükbe visszalendíttetnek. Az átváltóemeltyűkre ható beállítható (21a, 31a) ütközők visszaállítását egy helyt­álló akasztók idézi elő, pl. eg-y helytálló (36) sín, amelyhez az említett beállított 75 ütközők nyúlványai a (20) és (30) keretek (e) nyíl irányú mozgása végén ütköznek. Az átváltóemelő és a beállítható (21), ill. (31) ütközők nyugalmi, ill. beállított hely­zetben való rögzítésére tetszőleges alkal- 80 mas berendezés, pl. a forgástengelyen el­rendezett tányéralakú rúgók szolgálhat­nak. Szabadalmi igények: 1. Sorírógóp, amelyre jellemző, hogy az 85 egyes ütközősorok az egész sort vagy legalább annak nagyobb csoportjait képező betűk íróhelyzetének előkészítő beállítására egy közös, az ütköző­sorok irányában mozgatható tartón 90 (kereten, lemezen) vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypontban jellemzett soríró­gép oly kiviteli alakja, amelynél az ütközők emeltyűk alakjában vannak kiképezve. 95 3. Az 1. vagy 2. igénypontban jellemzett sorírógép oly kiviteli alakja, amely­nél a beállított ütközők úgy vannak kiképezve, hogy helyzetük szerint a tárak emelésére szolgáló szerkezetek 100 kisebb-nagyobb mértékben való mű­ködtetésére alkalmasak. 4. Az 1. vagy 2. igénypontban jellemzett sorírógép oly kiviteli alakja, amelynél a beállított ütközők úgy vannak kiké- 105 pezve, hogy helyzetük szerint a betű­pálcáknak az íróhelyzetben való elhe­lyezkedésének meghatározására szol­gáló szerkezeteket különböző mérték­ben működtetik. 110 5. Az 1—4. igénypontokban jellemzett sorírógép oly kiképzése, amelynél az ütközők a betűk íróhelyzetének meg­határozására szolgáló szerkezeteken lévő akasztékokkal kapcsolódnak. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom