93410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagynyomású gőznek folytonos üzemhez való előállítására

példaképpeni megvalósítását látjuk. Itt a kazánban termelt gőz a (c) vezeték útján az (u) cirkulációs szivattyúba kerül, amely azt egy különálló, a kazántól füg-5 getlen fűtőberendezésbe nyomja, amely az (f) tüzelés által, pl. az (r) mozgó­rostélyon elégetett szénnel íűttetik. Az (u) szivattyúból a kazán tartalma a (hl) csőkígyóba kerül, ahol túlhevített gőzzé 10 alakul át és mint ilyen, a (d) helyen a kazánba lép be, és legcélszerűbben a lyu­kasztott (al) csövön át a vízbe áramlik, melynek (1—1) a szintje. A füstgázok a (hl) kígyót elhagyva, a (h2) fűtőkígyó-15 hoz jutnak, amelyben a kazánból a (b) csővezetéken át áramló telített gőz túl­hevül; a (h2) kígyótól a fűtőgázok a (h3) fűtőkígyóhoz jutnak, melynek melegüket átadják ós ezáltal az (s) kazántápszivaty-20 tyú által a kazánba nyomott tápvizet elő­melegítik. A füstgázok (e)-nél a kürtőbe jutnak. A kazánba gőztermelés céljából benyo­mott, fűtőközegként szolgáló túlhevített 25 gőzt egy darabon a víztérben elrendezett zárt csőkígyóban, vagy más fűtőfelületen át lehet áramoltatni és csak azután a gőz­térbe bocsátani, vagy lehet a fűtőközeg­ként szolgáló túlhevített gőz egy részét a 30 kazán vízterébe bocsátani, egy másik ré­szét pedig a kazán egy másik helyén a gőztérbe, vagy pedig a kazánhoz csatla­kozó csővezetékbe bevezetni, oly célból, hogy a. szivattyúhoz áramló gőzt meg-35 szárítsuk. A gőztermelés szabályozására célszerű a cirkulációs szivattyú működését a gőz­elvétel mértéke szerint kényszerművesen befolyásolni, pl. oly módon, hogy a gőz-40 gépbeörnlőszele~»et úgy kapcsoljuk a cir­kulációs szivattyúval, hogy a szeleppel való fojtásnál a szivattyú lassabban jár­jon; ezen elv szerint lehet a tüzelést is szabályozni, ha a (hl, h2, h3) stb. kígyók 45 kívülről történő fűtésére olajat vagy gázt használunk. Ilyen módon a gőz,ter­melésnek rendkívül egyszerű és üzem­biztos szabályozásához jutunk. Az ismertetett foganatosítási példánál 50 feltételeztük, hogy a munkavégzésre fel­használandó gőzt közvetlenül a kazánból vesszük el; lehet azonban ezt a gőzt a fűtőközeg vezetékéből, pl. a (hl) fűtőfelü­letnek a kazánhoz vezető csőszakaszából túlhevített gőz alakjában, pl, (bl)-nél el- 55 vezetni. Az ismertetett berendezés éppúgy al­kalmazható staeionár-kazánoknál, mint hajó- és mozdonykazánoknál. Szabadalmi igények: 60 1. Eljárás nagynyomású, legalább 50 at­moszférás gőznek folytonos üzemben való előállítására, jellemezve azáltal, hogy egy külső tüzelésnélküli kazán­ból a kazán tartalmának egy részét 65 (gőzt, vizet, vagy a kettő keverékét) egy mechanikailag működtetett szi­vattyú segélyével a kazánból kiemel­jük és egy, a kazánba visszatorkoló csővezetékbe nyomjuk, mely csőveze- 70 tékbe egy, a kazánon kívül elrendezett fűtőszerkezet által fűtött csőkígyó, csősor vagy más hasonló van be­iktatva, melyben túlhevített gőz kelet­kezik, mely folytonos áramban jut a 75 kazánba. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a használati gőzt túlhevített állapotban közvetlenül a csővezetékből a (hl) fűtő- 80 felület és a (k) kazán között (pl. (bl)­nél vesszük el, 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a (hl) fűtőfelület által termelt túlheví- 85 tett gőz egy részét a (k) kazán és az (u) cirkulációs szivattyú között a gőzveze­tékbe bocsátjuk, a gőz szárítása céljából. 4. Berendezés az 1—3. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve az- 90 által, hogy a kazánban gőztermelésre szolgáló túlhevített gőz előállítására szolgáló (hl) fűtőfelület, továbbá a hasz­nálati gőz túlhevítésére, illetve a kazán­tápvíz melegítésére szolgáló (h2, illetve 95 h3) fűtőfelületek sorosan vannak ugyan­azon tüzelésbe beépítve. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés fo­ganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a cirkulációs szivattyú és a kígyók 100 kívülről való fűtésére szolgáló folyadék vagy gáz árama a gőzelvétel mértéké­től függően kényszerműves kapcsolat­ban állanak, a gőztermelés szabályozása céljából. 105 1 rajzlap melléklettel. I'íillas nyomda. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom