93407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a víz keménységét okozó alkatrészek kemény kérgek alakjában való lerakódásának meggátlására és a keletkezett kőréteg oldására

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93407. SZÁM. — VÉFÉ. 'OSZTÁLY. Eljárás a víz keménységét okozó alkatrészek kemény kérgek alakjában való lerakódásának meggátlására és a már kelétkezett kőréteg oldására. Köpplingér Hermáim mérnök, gyáros Wien, A bejelentés napja 1926. évi január hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1925. éti december hó 14-íke. A 87.171. sz. magyar szabadalom tárgya eljárás a kazáinkő keletkezésének megakadályozására és a már keletkezett kazánkő oldására, amelyet az. jellemezi, hogy a 5 tápvízbe vagy a kazánvíabe meleg vízben oldiható gyantáikat, mint mézgagyantáJkait (pl. olibanumot) vagy pedig könnyen oxidálható alkatrészeket tartalmazó éteres olajokat, mint pl. szantálfaolajat ada-10 gólunk. A 87.142. pótsmbadalom szerint a célzott hatás elérésére bármely tetszőleges gyanta alkalmas, ha azt megfelelő adalékokkal pl. szappannal, mézga félékkel, növényi nyalkával és hasonló anya 15 g okkal emuigáihatóvá vagy melegen kol loidálisan oldhatóvá tesszük. Hogy a mézga mellett az olibánum más alkatrészei is védőkolloidok szerepót játszák-e, amelyek hatásóra a vízben tel-20 jesetn oldhatatlan gyanta a vízben finoman el oszthatóvá, illetőleg kolloidálisan és molekulárisam oldhatóvá válik, vagy pedig hogy emellett egyes komponensek a kazánkő okozóira még külön hatással 25 vannak-e, az eddigelé felderítettlen maradt. Beható tudományos vizsgálatok már most arra a nagyon meglepő felismerésre vezettek, hogy az olibánumban lévő éteres olajoknak és főleg a rezénnek és boe« 30 Avellinisajvniaik is az olibáinumnak a kazán kő elleni alkalmazása során fontos sze repe van. Éppen ezen alkatrészek eddig elé teljesen ismeretlen hatásánaik tulajdonítandó, hogy az olibánum (és egyéb 35 vele rokon mézga gyanta) mint kazónkő* ellenes szer már olyan mennyiségben ha tásos, amely az üzemi vízben foglalt kazánkövet előidéző sók mennyiségéhez arányítva, de önmagában véve is, any nyira csekély, hogy a kazánvíz és a kivá- 40 lott iszap nincs orgánikus anyaggal tisztátalanítva. Kitűnt ugyanis, hogy az éteres olajok olyan felületi hatást fejtenek ki, amelynek követkeaményekép olyan fizikai fo- 45 lyaanatok játszódnak le, amelyek a kőkérgeknek mechanikai szétesését és elsősorban a kazán falakról való lepattogzását idézik elő. Mieg lett továbbá állapítva, hogy az olibánumban foglalt rezén és a 50 boswellinsav a kazán vízben bomlást szén vednek. Ezen azonnal megkezdődő, de rendkívül lassan előrehaladó bomláa socrám nyomokban illó anyagok keletkeznek, amelyek a nagy illékonyeáguk foly- 55 tán aránylag gyorsan átdesztilláló éteres anyagokat hasonló hatás kifejtésével állandóan pótolják; mindez már most az ilyen természetes gyantakeverékeknek feltűnő és tartós hatását teljesen meg- 60 magyarázza. Ebből az újszerű felismerésből folyóliag a kaziánkő meggátlására csekély menynyiségben használt gyanták alkalmazása során az eddig többé-kevésbé empiriku- 65 san talált szabályok tudatos megváltoztatásával a következő új műszaki szabályok adódnak: 1. Hogy éteres olajok adagolásával célt érjünk, anélkül, hogy az adagolást rövid 70 időközökbein meg kelljen ismételni, szükség van valamely gyanta, elsősorban valamely rezéngyanta vagy gyantaszármazék jelenlétére, amely a kazánban uralkodó viszonyok között utánpótlás- 76 kép, egyebek mellett, állandóan szolgáltat