93401. lajstromszámú szabadalom • Berendezés beltüzek oltására, fertőtlenítésére, valamint betörők elleni védekezésére és eljárás beltüzek oltására

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS fJJöO 93401. SZÁM. — ym/k. OSZTÁLY. Berendezés beltüzek oltására, fertőtlenítésre, valamint betörők elleni védekezésre. nagybaczoni Baló Endre nyiig". áliampénztári tanácsos Orosháza. A bejelentés napja 1925. évi október hó 31-ike. 10 15 20 30 35 Tüzek alkalmával mindezideig oltóanyagul a vizet használták. Különösen belső tüzeknél azonban a vízzel való oltás nagyon nehézkes, minthogy a tűzoltónak az ajtókat, ablakokat fel kell nyitni, hogy a tűzhöz hozzáférjen, miáltal a külső levegő behatol a szobába és annak oxigénje új tápot xicl a tűznek, úgyhogy gyakran a helyiségbe való behatolás által még mi növeljük a tüzet. Emellett a vízzel való oltás rendesen nagy vízkáro kat okoz, úgyhogy amit megmentünk a tűztől, annak nagy részét tönkretesszük a vízzel való oltással. Sok esetben pedig, pl. petróleum ós olajneműek égésénél a vízzel való oltás céltalan, valamint liszt- ós gabonaneműek égésénél a vízzel való oltás úgyszólván semmit sem basznál, minthogy a víz nem tud az, égő anyag ró szecskéi közé behatolni. Mind e hátrány kiküszöbölődik a találmány tárgyát képező berendezésnek alkalmazása által. Az oltáshoz szükséges berendezés a Falba beépített csővezetékekből áll, melyeken át az oxidgázok kívülről a helyiség belsejébe beszoríthatok. Ezek a csővezetékek keresztülhatolnak a falon és egyik végük a helyiség belsejébe torkol be, másik végük pedig a szabadba ágazik. Oltásnál a csöveknek a szabadba nyúló végéhez hozzákapcsoljuk az oxidgázzal, pl. sűrített széndioxidgázzal telt palackot és a palack megnyitása után a csővezetéken át a palackban levő gáznyomás alatt a helyiségbe hatol. Hogy a palackból a gáz gyorsabban ömöljék ki, célszerű a gázzal telt palackot rézsútos helyzetbe állítani, azaz fenekével fölfelé. A cső vezetéknek a szabadba nyúló végénél te- 40 hát a falba oly tartószerkezetet erősítünk, mely a ráhelyezett gázpalackot tetszés szerinti, esetleg rézsútos helyzetben tartja. Nagyobb helyiségeknél, valamint ott, ahol több a könnyen égő anyag, több csö- 45 vet vezetünk be a helyiségbe, melyek egészen a mennyezetig felnyúlnak. Ily esetekben célszerű a mennyezetet a gázbeömlésnél üvegből, porcellánból vagy fémből készült lappal bevonni, ami azt a 50 nagy nyomással beömlő gázok rombolásától megóvja. Közönséges lakószobáknál azonban elegendő, ha csak egy cső torkoll be a szobába és pedig célszerűen az ablaknyílás felső színének magasságában. 55 A tűz oltásánál az ablakokat és ajtókat zárva kell tartani, hogy levegő ne hatolhasson a szobába és az oltóanyagot a falba épített csővezetéken át vezetjük be a helyiségbe. Tudvalevő dolog, hogy égés 60 alkalmával szénmonoxid és széndioxid gázok fejlődnek, melyek felmelegedve, könnyűvé válnak és a helyiségben fölemelkedve, az ajtó- és ablaknyílásokon igyekeznek elillani, míg helyüket a ki- 65 vülről betóduló hidegebb és így nehezebb levegő foglalja el. Midőn már most a falba épített csővezetékeken át a helyiségbe nyomás alatt oxidgázokat bocsátunk, ezek a nagy nyomás alatt érkező gázok egy- 70 részt megakadályozzák, hogy az ajtó- vagy ablakréseken át levegő juthasson a szobába, másrészt pedig ezek az alacsony hőmérsékletű oxidgázok lehűtik a szobában levő. de felmelegedésük folytán a ?5 mennyezet felé húzódó szénoxidgázokat,