93397. lajstromszámú szabadalom • Sajátos felületű tárgyak aluminiumból vagy aluminiumötvözetekből és eljárás ilyen felületeknek aluminiumtárgyakon való létesítésére

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93397. SZÁM. — XVI/c. (XVI/e.) OSZTÁLY. Sajátos felületű tárgyak alumíniumból vagy alumíniumötvözetekből és eljárás ilyen felületeknek aluminiumtárgyakon való létesítésére. Pacz Aladár mérnök Cleveland. A bejelentés napja 1926. évi november hó 24-ike. Megállapítást nyert, hogy aluminiumtár­gyakon a mesterséges bevonatok jobban ta­padnak, ha e tárgyak felülete mesterséges kiemelkedésekkel és mélyedésekkel van el-5 látva. A felületnek a simához képest ilyen szabálytalan mineműségét lehet ugyan me­chanikus úton magában véve ismert el­járás, pl. homokfúvás vagy magában véve ismert s az aluminiumtartalmú tárgyak 10 felületét megtámadó fürdőkben való mara­tás révén előidézni, úgy találtuk azonban, hogy a legjobban a következőkben ismer­tetendő eljárás vált be. Az alumíniumból vagy aluminiumötvö-15 zetekből álló tárgyak felületi kezelését célzó új eljárás révén a tárgyat díszíthet­jük és korrosióval szemben ellenállóbbá tehetjük is. Az eljárás egyaránt alkalmaz­ható tiszta alumíniumból, mint aluminium>-20 ötvözetekből álló felületeknél. A találmány értelmében a tárgyakat olyan oldatban ke­zeljük, mely egy vagy több siliciumfluo­rid-sót, egy alkalisót és a periodikus rend­szer vascsoportjába tartozó fémek — de 25 nem vasnak — sóját tartalmazza. Siliko­fluorid-só gyanánt legalkalmasabbnak bi­zonyult a nátriumsilicium-fluorid, mert ez a legolcsóbb. Legjobb hatású a fürdő akkor, ha ezen sóból kb. 0.15<>/o-ot tartal-30 maz. A vascsoport sói közül a nikkel és kobalt sói a leghatékonyabbak. A legjobb eredményeket ezen fémek sulfátjai, nit­rátjai vagy kloridjai kb. 0.2—0.3% tömény­ségben szolgáltatják. Alkalisók gyanánt úgy 35 a fix-alkaliák, mint az ammonium-sók al­kalmasak. Az alkaliák különböző sói kö­zül a nitrátok szolgáltatják a legjobb ered­ményt. Az alkalisók legkedvezőbb tömény­sége kb. lo/o, ennél több vagy kevesebb alkalisót tartalmazó fürdők kevésbbé jó 40 hatásúak, de még mindig kielégítő hatá­súak, ha csak arról gondoskodunk, hogy az alkalisó mennyisége nagyobb legyen a für­dőben alkalmazott többi só mennyiségénél. Az oldatot melegen, esetleg 100°-ig fel- 45 hevített állapotban alkalmazzuk s a be­vonattal ellátandó tárgyat addig mártjuk bele, amíg a kivánt bevonat le nem vált rá. Az ilyen fürdőben keletkező bevonat szabálytalanul pettyezett, sötét külsőt mu- 50 tat és kitűnően tapad. A bevonat különö­sen hatásosan érvényesül a meg nem táma­dott aluminiumfelületeken. A fürdő által létesített hatás a fürdő töménységétől s a hőmérséktől függ; tömény és forró oldat 55 finomabb mintázást létesít, mint hígabb és hidegebb fürdő. A kezelt felület rajza a fürdőben lévő sók mennyisége szerint vál­tozik, így pl. aránylag nagyobb fluorsilikat­tartalom finomabb mintázást, alacsonyabb 60 fluorsilikat-tartalom durvább rajzolatot lé­tesít. A kobalt- vagy nikkelsók mennyisége révén a színárnyalatok módosíthatók. Az alkalisók hatása főleg a szín mélységénél érvényesül, amennyiben kisebb töménység- 65 nél bágyadtabb, nagyobb töménységnél mé­lyebb, sötétebb lesz a felület. Az ilyen módon megmart és egyidejűleg bevont felület bevonata meleggel szemben érzéketlen. Drótkefével való keféléskor a 70 felületnek világos, meg nem támadott felü­letei koptattatnak csupán, míg a sötét mintázat változatlan marad. A tömény­ség és hőmérsék kellő megválasztásával a bevonatot igen tömötté és egyneművé ké- 75 pezhetjük ki. Természetes, hogy a bevona­tok létesítésekor arról kell gondoskodnunk, hogy a fürdő az egész bevonandó felület-

Next

/
Oldalképek
Tartalom