93391. lajstromszámú szabadalom • Alapzatos úttest és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93391. SZÁM. — Vin/i. OSZTÁLY. Alapzatos úttest és eljárás annak előállítására. Kardos Iván építész Budapest. A bejelentés napja 1926. évi február hó 10-ike. A szokásos alapzatos úttesteknél (makadámutaknál, kövezett utaknál stb.) tudvalevőleg azon hátrány mutatkozik, hogy az elkészítése alkalmával kellő szilárdságú 5 alapzat konzisztenciáját a felülről behatoló nedvesség rövidesen megbontja, úgyhogy a meglazult vagy megrepedezett alapzat egyes helyeken az altalajba süllyedve az úttest felületén az ismert gödrök stb. kép-10 ződésére vezet, melyek az alapzat megbomlása következtében bármily gondos kijavításuk után is természetszerűleg rövidesen újból képződnek. Ezen hátrányt a találmány értelmében azáltal küszöböljük 15 ki, hogy az úttest burkolata és alapzata közé egy a nedvességet ez utóbbitól távol tartó és előnyösen rugalmas állapotát állandóan megtartó szigetelőréteget iktatunk, amiáltal az alapzat eredeti halmazállapo-20 tának és szilárdságának állandó megmaradását biztosítjuk. A találmány előnye azonban nemcsak az alapzat úgyszólván határtalan tartósságában mutatkozik, hanem azon körülmény-25 ben is, hogy az alapzatnak állandóan a kellő szilárdsági fokon való megtartása folytán maga az útburkolat is mindig a kívánt megbízható egyenletes alátámasztással rendelkezik, amiáltal tehát a találmány 30 szerint készített úttestnél kizárólag kopási réteg gyanánt szolgáló útburkolat élettartama is jelentékenyen megnövekszik. A találmány mindkét hatása az eddig szükségelt karbantartási költségek igen nagy 35 mértékű csökkenését eredményezi. A csatolt rajzon a találmány két foganatosítási példája látható. Az 1. ábra egy makadámút vázlatos keresztszelvénye, a 2. ábra pedig egy kövezett út részleges 40 keresztmetszete. Az 1. ábra szerint készült makadámút alapzata ismert módon az (a) terméskőrétegből, a zúzott kövekből álló (b) rétegből és az ez utóbbit fedő, lehengerelt (c) 45 zúzalék- vagy kavicsrétegből állhat. Az úttest burkolatát a (c) rétegnél is finomabb részekből képezett, pl. cementtel itatott (d) réteg alkothatja. A találmány értelmében az ábrázolt foganatosítási példánál az (a, 50 b, c) rétegekből álló alapzat és a (d) útburkolat közé (f) szigetelőréteget iktatunk, mely a nedvességnek az alapzatba való behatolását megakadályozza, úgyhogy az az elkészítése alkalmával nyert szilárdsági 55 állapotát állandóan megtartja. Az (f) szigetelőréteget célszerűen akként rendezzük el, hogy annak (fl) meghosszabbítása a nedvességnek az alapzatba oldalt, a szokásos (g) kőszegélyen át való behatolását 60 is megakadályozza. Minthogy a találmány szerint elrendezett szigetelőréteg az alapzat eredeti szilárdságának állandó megmaradását biztosítja, az alapzatnak eddig az élettartam meghosszabbítása céljából szo- 65 kásos túlméretezése vagy cementtel stb.vel való erősbítése is elmaradhat, amiáltal már az úttest építésénél is megtakarítások adódnak. A találmány szempontjából fontos, hogy 70 a szigetelőréteg anyaga túlságos megmerevedés vagy rideggé válás következtében meg ne repedjen, tehát a nedvességet az alapzattól állandóan megbízhatóan tartsa távol, továbbá pl. a napsütés okozta fel- 75 hevülése folytán meg ne olvadjon, miért is előnyösen oly, egyébként ismert szigetelő anyagokat alkalmazunk, melyek ru-