93383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok és ezekből készült gyártmányok szakítószilárdságának és nyujthatóságának fokozására

Megjelent 1'.):>(). évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93383. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás növényi rostok és ezekből készült gyártmányok szakítószilárdságának és nyújthatóságának fokozására. Dubac Ottó magánzó Heidelberg-. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi julius hó 2-ika. Már ismeretesek növényi rostok és eb­ből készült gyártmányok szakítás! szi­lárdságának és nyújthatóságának foko­zását célzó eljárások. Az ismert eljárá-5 sok azonban kizárólag utókezelésből álla­nak, s rendszerint a szövés előtti telítés­kor vagy az appretálásnál alkalmaztat­nak, vagy pedig bodrozás vagy zsugorí­tás idéztetik elő crepphatások elérésére. 10 Mindezen esetekben azonban az elért ha­tások a fehérítésnél, festésnél, mosásnál fellépő utókezelések alkalmával újból el­vesznek. Ismeretes továbbá növényi ros­toknak bodrozása, gyapjuhatások elérése 15 céljából, tömény kénsavval, salétromsav­val, klórcinkkel, rózoxydammoniakkal stb. A tömény savak alkalmazása azon­ban a rostot gyengíti. Kitűnt már most, hogy ha a legerősebb 20 maró alkáliákat 50—125° Bé töménység­ben 60—100° és még nagyobb hőmérsé­ken alkalmazzuk, a szakítási szilárdság, nyújthatóság és bodrozás fokozása tekin­tetében eddig ismeretlen eredményeket 25 érünk el. Az alkalmazás módja a rostok minősége ós eredete (egyptomi, indiai, amerikai) szerint, valamint az esetleges szövet beállítása szerint különböző. A ke­zelésnél a rost megváltozik s a szövet 80 külsője is más lesz, még pedig kereske­delmileg értékesebb. A fent megadott ha­tárok közötti legerősebb maró alkáliákkal való kezeié® után a rostokat vagy gyárt­mányokat minden ismert utókezelésnek 85 lehet alávetni, anélkül, hogy számottevőn változnának. Ennek az az előnye, hogy az így kezelt szövetek, mint ruha- vagy fehérneműdarabok, a mosáskor nem hú­zódnak többé össze. Az így kezelt szöve­tek jellege lényegesen előnyösebb s a 40 legtöbb esetben feleslegessé teszi az ismert adalékokkal való utólagos aprítást. Az anyag beállítása és mineműsége szerint a szakítási szilárdság és a nyújthatóság 150%-kai is növekedhet, a bodrosság a 45 gyapjúéhoz lesz hasonló, s a szövetek kül­seje a kötés szerint gyapjú-, selyem vagy lenszövethez hasonlatos. A rost fénye bá­gyadt s nem oly fénylő, mint a merceri­zált pamuté. 50 így pl- pamutszövetet 60—65 Bé sűrű­ségű marólúgban 70—80°-nál két percig kezelünk, szokott módon mosunk, közöm­bösítünk és szárítunk. A rost ós a szövet mineműsége szerint különböző, értékes 55 hatásokat érünk el. Ha 50 Bé sűrűségű az oldat, a kezelést forrási hőfokon vé­gezzük. Meglepő, hogy a növényi rost ezen rendkívül erős behatásnak ellentállni kó- 60 pes. Szabadalmi igény: Eljárás mindennemű növényi rostok (kü­lönösen pamut) és ezekből készült gyártmányok szakítási szilárdságának 05 és nyújthatóságának fokozására, vala­mint mindennemű növényi rost (külö­nösen pamut) és ezekből készült gyárt­mányok bodrosítására maróalkálilúg segélyével, jellemezve azáltal, hogy a 70 marólúgot 50—125° Bé. töménységben és 60—120°-nyi hőmérséken hagyjuk hatni. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom