93362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szódának nátriumszulfátból nedves úton való előállítására
Megjelent 1930. évi márcins hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI JMraK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93362. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás szódának nátriumszulfátból nedves úton való előállítására. Dr. Bálint István vegyész Budapest. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 5-ike. A találmány tárgya eljárás szódának nátriumszulfátból nedves úton való előállítására, azáltal jellemezve, hogy oltott meszet fölös kénmennyisóggel főzünk, — 6 a keletkező, könnyen oldódó kálciumpolyszulfidot és kálciumithioszulfátot nátriumszulfáttal megbontva, kálciumszulfáttá, nátriumpolyszulfid- ós nátriumthioszulfát-lúgokká alakítjuk át, — ezen lúgokat 10 szénsavval és az eljárás előző fázisában melléktermékül keletkezett kénhidrogénnel összehozva, nátriumhydrokarbonátra és leváló kénre bontjuk, a nátriumhydrokarbonátot kiválaszt juk, önmagában véve 15 ismert módon, pl. főzés vagy mésztej adagolása által nátriumkarbonáttá alakítjuk, a ként oltott mésszel kálciumpolyszulfidofcká és kálciumthioszulfáttá visszaalakítjuk és a folyamatba visszavezetjük. A 20 szénsiavat, továbbá a nátriumpolyszulfid megbontásakor melléktermékül keletkező kénhidrogént az eljárás utolsó fázisában a nátriumthioszulfáthoz nagy nyomás alatt vezetjük be. 25 A thioszulfát keletkezésének megakadályozása céljából az eljárás egy további változatánál kiindulási anyagul égetett meszet használunk vagy az eljárás utolsó fázisában keletkező kénhydrogént égetett 50 mésszel töltött tornyokban kálciumszulfiddá alakítjuk át és ezt használjuk fel kiindulási anyagul. A nátriumszulfát valamikor a. szódagyártás kiindulási nyersanyaga volt, je-15 lenleg — a Solvay eljárás elterjedése miatt — elvesztette már ebből a szempontból különös jelentőségét. Minthogy azonban számos kémiai iparnak (sósavgyártás, salétromsavgyártás) mellékterméke és természetes állapotban is előfor- 40 dul, a nátriumszulfátból való olcsó szóda előállításának még ma is nagy a jelentősége. A nátriumszulfátból való szódagyártás módszerei majdnem mindig az égetett 45 mészre támaszkodnak. A két anyag vizes oldata közvetlenül összehozva, az alanti megfordítható kémiai reakció: Ca (0H)2 + Na2 S04 ^ CaSOé 4- 2NaOH értelmében csak nagyon kis mértékű az 50 átalakulás és pedig Reisz, valamint Cross ós Bevan vizsgálatai alapján a legkedvezőbb esetben 6%, nagy nyomáson ós magas hőmérsékleten felvihető a kihasználás 31%-ig, ami technikailag még 55 mindig nem számbavehető eredmény. Ezén rossz eredmény elméleti oka, hogy a kálciumhydroxid rosszul oldódik, oldékonysága közel áll a kálciumszulfátéhoz, a fenti egyenletet pedig csak abban az 60 esetben lehetne a. felső nyíl irányában teljesebbé tenni, ha a kálciumhydroxid jól oldódna. Ha azonban a nátriumszulfátot valamilyen jól oldódó kálciumvegyülettel hozzuk bomlásba és a keletkező 65 nátriumvegyületet pedig szénsavval könnyen tudjuk szódává átalakítani, úgy a probléma meg van oldva. Ezen feladat megoldását célozza Staneley, ki a nátriumszulfátot kálciumpheno- 70 láttál hozza cserebomlásba, a keletkező nátriumphenolátot a leváló kálciumszulfátról leszűri, a nátriumphenolátot szénsavval elbontva, phenolt és szódát nyer. A phenol égetett mésszel újra kálcium- 75 phenoláttá alakítható és a folyamat újra kezdődik.