93342. lajstromszámú szabadalom • Égetőkemence, főleg téglák számára a hő egy részét szárítási célokra hasznosító berendezéssel
Megjelent 1930. évi márci ns hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI jSH&OTL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93342. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Égetőkemence főleg téglák számára % hő egy részét szárítási célokra hasznosító berendezéssel. Hóim Mihály téglagyáros Békéscsaba. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 22-ike. A találmány főleg téglák számára való oly égetőkemencére vonatkozik, mely az égetésre termelt hő egy részét szárítási célokra hasznosító berendezéssel van el-5 látva. Az ismert égetőkemencéknél csakis az elégési gázokkal távozó fáradt hőt hasznosítják szárítási célokra és ezen hasznosítás is csak nagy hőveszteségekkel történik; ezenkívül az ismert berendezéseknél 10 nehézséggel jár az egyes égetőkamarák fáradt elégési gázainak a különböző szárítási kamarákba való irányítása. Az említett hátrányokat a találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy az 15 egyes égetőkamarák rendszerint boltozatos mennyezetét legalább részben az égetőkamara által közvetlenül hevített fütőtér gyanánt képezzük ki, amely a hőt bádogvagy másféle fémfalak közvetítésével a kü-20 lönböző szárítási kamarák bármelyikével összeköthető légcsatorna levegőjére viszi át. Ilyen módon az égetőkamarák nagy hőmérsékletű elégési gázai a szárítási levegő közvetlen felhevítésére hasznosíthatók, ma-25 guk a szárítási kamarák pedig az eddig szárítás céljából bevezetett füstgázok káros hatásától teljesen mentesíthetők. A rajzon a találmány foganatosítási példája gyanánt téglaégető körkemence van 30 feltüntetve. Az 1. ábra a találmány értelmében kiképezett körkemence függőleges keresztmetszete, a 2. ábra pedig ezen körkemence részleges 35 vízszintes metszete, mimellett ezen ábra bal felén az 1. ábra A—B, jobb felén pedig az 1. ábra C—D vonala mentén vett metszet látható. Az (a) égetőkamarák fűtését a boltozatos (c) mennyezetben kiképezett (b) nyíláso- 40 kon át ismert módon a (d) térből eszközöljük. Az égetésre éppen felhasznált égetőkamara elégési gázai az (fl) zárószervekkel ellátott (f) csatornákon át a (g) füstcsatornába, ez utóbbiból pedig a rajzon fel 45 nem tüntetett kéménybe távoznak. A találmány értelmében az egyes (a) égetőkamarák feletti boltozatos (c) menynyezet legalább egy része az ezen égetőkamarák nagy hőmérsékletű elégési gázai 50 által közvetlenül hevített fűtőtér gyanánt van kiképezve. Ezen fűtőteret előnyösen a (c) mennyezet csakis belső felében elrendezett oly (h) üreg gyanánt képezzük ki, amelybe az (a) égetőkamarák elégési gázai 55 (k) csatornák útján oldalt beáramolhatnak. Ilyen (k) csatornákat célszerűen a (h) üreg mindkét oldalán alkalmazunk. Az (a) égetőkamarák és a kéménybe torkoló (g) füstcsatorna közé a körkemence 60 teljes kerületére kiterjedő, önmagában zárt légcsatornát iktatunk, melynek levegőjére a (h) fűtőterekről a hőt a (j) bádogfalak közvetítésével visszük át. Az (i) csatornában felhevített levegő az ezen csa- 65 torna mennyezetén elosztott, elzárható (p) nyílások segélyével az égetőkemence felett elrendezett (o) szárítási kamarák bármelyikébe irányítható. Friss levegőnek az (i) légcsátornába való beáramoltatására min- 70 den egyes (h) fűtőtér számára egy-egy (m) csatornát alkalmazunk, melynek az égetőkemencén kívül elrendezett, elzárható (ml) beáramlási nyílásán tetszőleges kiképzésű zárószervet alkalmazunk. Az (m) 7F-csatornák belső (m2) részét célszerűen minden egyes (h) fűtőtér (j) bádogfala mentén vezetjük tova. A friss levegőt az
