93338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén kezelésére és eltüzelésére

— 3 — , Az alacsony hőfokú kezelésből kikerülő anyag vizsgálata azt mutatja, hogy félkokszról van szó, mely főrészt a 4. ábra szerinti szteroidokból tevődik össze, me-5 lyek többsége üreges és nagyrészt nyílásokkal vannak felületükön ellátva. Ezen felületi nyílások nem észlelhetők szabad szemmel, hanem csak mikroszkóppal. A 4. ábra szerint ezen üreges szferoidok kö-0 zött számos oly részecske is van, melyeknek strukturája a 6. ábra szerint van ki képezve és mely a mikroszkop alatt köny nyen felismerhető. Nem mindig kívánatos a szénport kok-5 szólása előtt előkezelésnek alávetni. Az 5, ábrán oly félkokszrészecske van feltüntetve, melyet alacsony hőmérsékleten állítottunk elő előzetes kezelés nélkül. Ezek a kokszrészecskék valamivel nagyobbak, 0 mint azok, melyek előzetes kezeléssel való kokszolásnál állíthatók elő. Közvetlen kokszolásnál is oly félkokszról van szó, mely lényegében üreges szferoidokból áll, melyek legnagyobbrészt felületi nyíláso-5 kat mutatnak. A közvetlen kokszolásnál azonban a részsecskék valamivel nagyobbak, mint azok, melyek az előkezeléssel történő kokszolásnál képződnek. Ez legegyszerűbben és legjobban összehasonlító 0 átszitálási kísérletekkel állapítható meg, melyeket a félkoksz nyers porával közvet len kokszolásnál ós előzetes kezeléssel keresztülvitt közvetlen kokszolás esetében végzünk. 5 A találmány szerinti eljárás foganatost tására épúgy, mint a törzsszabadalom szerinti eljárás keresztülvitelére körülbelül 34% illó szénhidrogéntartalmú és körülbelül 7—10% oxigéntartalommal bíró sze-0 net használhatunk félkoksz előállítása céljából. Előkezelés esetén, mely azonban az eljárás keresztülviteléhez nem feltétlenül szükséges, a folyamat a következő sza-> kaszokra oszlik: először megőröljük a 5 nyers szenet oly finomsági fokra, melyet kétszáz szemes szitán 55—60% átmenet és negyvenszemes szitán 100%-os keresztülhullás jellemez, azután a szenet előkezeljük, amennyiben porfelhő alakjában fel 0 felé áramló forró gázáramba szórjuk, melynek hőmérséklete körülbelül 340—' 370° C. Az előkezelést végző gáz gyanánt előnyösen, de nem szükségképen oxidáló gázt alkalmazunk. A szénpor előkezelése 5 oly módon történik, hogy a szenet szárítjuk, az illó szénhidrogéntartalmat kissé csökkentjük, hogy a sűrűséget valamivel kisebbítjük, az oxigéntartalmat kissé fokozzuk; emellett a szénrészecskék éles struktúrájukat- elvesztik ős általában 60 gömbölyű felületet kapnak. Az előkezelés után a porrészecskéket a gáztól elkülönítjük és azután porfelhő alakjában felfelé irányuló gázáramba szórjuk be, melynek hőfoka körülbelül 540° C., úgyhogy oly 65 félkoksz állíttatik elő, melynek oxigéntartalma kisebb vagy valamivel kisebb, mint amekkora a nyers szén oxigéntartalmának megfelelne. A forró gázok közvet len behatásából keletkező félkoksz legna 70 gyobbrészt nagy likacsosságú, üreges szferoidokból áll, melyek az eredeti nyerg szénhez viszonyítva csekélyebb sűrűsé gűek. A szferoidok nagyrészt a felületen nyí 75 lásokat mutató csésze alakját mutatják, Ezek a szferoidok oly nagyok, hogy a félkoksz 5—20%-a hull keresztül kétszázas szemnagyságú szitán és 100%-a tizes nagyságú szitán. Az így készült felkoksa 80 az alacsony hőfokon kapott koksz sajátságaival bír és az illó alkatrészek benne körülbelül 8—12%-ot tesznek ki. A szénpornak lassan felszálló gázáramban végigmenő közvetlen kokszolásából 85 keletkező félkoksz lényegében ugyanazokat a sajátságokat mutatja, mint a fentiekben ismertetett kezelési folyamatban kapott félkoksz; előzetes előkezelés nélküli közvetlen kokszolásnál azonban a 90 szferoidok valamivel nagyobbak, mini előkezelés esetén. A kétfokozatos folyamat félkoksza, vagyis az előkezeléses el járással előállított félkoksz, valamint aa egyfokozatos eljárással, vagyis az előke- 95 zelés nélkül kapott félkoksz nemcsak a fentismertetett szteroidokat tartalmaz zák, hanem oly szferoidokat is, melyeknek strukturája az eredeti szénképzők struk túrájával egyezik. 100 A fentiekben ismertetett félkokszot, melyet a (10) retorta fenekéről eltávolíthatunk, a (1.2) szállító készülékek segélyével a (13) törő- vagy zúzómalomba visszük, amelyből az aprított fólkokszot 105 vagy az utánaaprított anyagot közvetlenül vagy közvetve tetszőleges módon a (14) tüzelőberendezésbe vezetjük, ahol az1 eltüzeljük. Az ábrázolt tüzelőtér portüze* léshez való, melyben a szén további felosz- 110 tás mellett úgy égettetik el, hogy a levegq oxigénje az utánaaprított anyagot hirte len körülfogja. Az ismertetett eljárással kapott megőrölt koksz igen éles és többékevésbbé likacsos és alakjánál fogva igen 115 alkalmas a levegő oxigénjével való reakció számára, úgyhogy gyors elégés lehet séges és magas elégési hőfokokat lehet ily