93333. lajstromszámú szabadalom • Elzárócsap főleg vasuti nyomólégfékek nyomólégvezetékei számára

Megjelent 193Q. évi március hó 17-én. ___ MA6YAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93333. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Elzáró csap főleg vasúti nyomólégfékek nyomólégvezetékei számára. Aekermaiin Gottlieb mérnök Berlin-Lichtenberg. A bejelentés napja 1926. évi február hó 17-ike. A találmány oly elzáró csapra vonatkozik, mely különösen vasúti nyomólégíékek nyomólégvezetékeivel kapcsolatban alkalmazható előnyösen. 5 Eddigelé vasúti nyomólégfékeknél a nyomólégvezeték elzárása ismert szerkezetű, kúpos csapok segélyével történt, melyeknél a főfuratra merőleges irányú, kisméretű légtelenítő furat van kiképezve, mely fu-10 raton, a csapok zárt állásában, a csapok között a tömlőkapcsolóban foglalt nyomólevegő a szabadba áramlik, úgyhogy a tömlőkapcsolók oldásnál nyomásmentesek. Az ezen csapok kezelésére vonatkozólag 15 a vasúti igazgatástól kibocsájtott utasítás úgy rendelkezik, hogy két tömlőkapcsoló oldása előtt, vagy összekapcsolása után, az elzáró csapok egyidejűleg és egyformán zárandók, illetve nyitandók. A csapoknak 20 ezen egyforma kiszolgálása azzal az eredménnyel jár, hogy a csapok elzárásánál a légtelenítő furatok pontosan ugyanakkor nyílnak, illetve záródnak, amikor a csapok átmenő furatai záródnak, illetve nyíl-25 nak. A vasúti üzemben szerzett tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy két vezetékcsap egyforma kiszolgálása gyakorlatilag alig lehetséges, mert a kúpos csapok a 30 csapfészekbe vagy csapházakba annyira bedagadnak, hogy a munkás egész ereje az egyik csap elmozgatására is alig elegendő; de még ha sikerül is mindkét csap egyidejű elforgatása, akkor sem mozognak 35 el egyformán, hanem az egyik csap a másikhoz képest visszamarad. A csapok kiszolgálás^ tekintetében fellépő, el nem kerülhető egyenlőtlenség azonban nem lényegtelen, még pedig azért nem, mert a 40 fékberendezést oly értelemben befolyásolja, mely az üzemben rendkívül zavarólag hat. Ha pl, két jármű szétkapcsolása céljából az egyik vezetékcsapot zárjuk, míg a másik még teljesen vagy részben nyitva marad, akkor a már zárt csapnál a csapnyelvben 45 kiképezett légtelenítő furat a csapházban kiképezett, korrespondeáló furatot fedi. A fővezetéknek a zárt fővezetékcsap mögött fekvő része ily módon ezen légtelenítő furat útján az atmosférával közlekedik. A 50 nyomólevegő a fővezetéknek ezen részéből kiáramlik és a megfelelő vonatrészben szándékolatlan fékezés lép fel, melyet esetleg a kézi kiváltószerkezet körülményes kiszolgálásával kell eliminálnunk. Ugyanez 55 a hatás lép fel akkor is, ha két csapot ugyan egyidejűleg, de nem egyformán szolgálunk ki. A tolatási szolgálatban ez a szándékolatlan fékezés azonban rendkívül zavarólag hat, mert a kézi kiváltószerke- 60 zet kezelése folytán sok idő vész el. Ezt a hátrányt a találmány szerinti csap van hivatva kiküszöbölni. A kitűzött feladatnak megoldását az elzáró szerv alakítása folytán könnyen járó 65 csapnak oly kiképzésével érjük el, melynél a fővezeték számára való átömlcsi nyílás elzárása és a légtelenítő furat feltárása időrendben nem esik össze, mint az ismert kúpos csapoknál, hanem az egyik művelet 70 már be van fejezve, amikor a második kezdődik. Ezáltal a csapok forgó mozgása tekintetében fellépő tetemes eltérés mellett is ki van küszöbölve a nyomásveszteség és az annak nyomán járó szándékolatlan fé- 75 kezés. Az ezen hatást létesítő eszközök egyrészt oly csapház elrendezésében van, melynél a csatlakozó toldatok tengelyei tompaszöget bezáró törtvonalat alkotnak, másrészt az 80