93309. lajstromszámú szabadalom • Takarmányanyag és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI R ÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93309. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Takarmányanyag és eljárás annak előállítására. Kienzle Albert Emil mérnök Alexandria (Egryptom). A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi szeptember hó 16-ika. Tengerit termelő országokban a lefosz­tott tengericsutkákat rendszerint tüzelő­anyagnak használják és azok gyakran ter­hes hulladékot képeznek. Ismeretes ugyan, . 5 hogy a lefosztott csutkák még jelentékeny mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, az eddigi kísérletek azonban, melyekkel a csutkák ímegőrlése útján használható ta­karmányanyagot törekedtek előállítani, 10 nem vezettek kielégítő eredményekhez, aminek oka abban rejlik, hogy a tengeri­csutkaliszt az állatok étvágyát nem ger­jeszti. A jelen találmány a csutkalisztnek ta-15 karmányanyagként való kedvezőbb értéke­sítését célozza és ezt a célt azáltal éri el, hogy a lefosztott tengericsutkákból szár­mazó őrlési terméket nedves sörfőzési ma­radékokkal keverjük. 20 A sörlé főzésénél a kilúgozott maláta löbbé-kevésbbé iszapos üledék gyanánt ma­rad vissza, melynek friss állapotban a sör­lémaradékokkal való átitatása következté­ben édeskés íze és aromás illata van. A 25 nedves sörfőzési maradéknak, melyet tör­kölynek is neveznek, a nagy mértékben nedvszívó tengericsutkaliszttel való össze­keverése következtében a liszt az aromás lével impregnáltatik, ami által a keverék 80 oly tulajdonságokra tesz szert, melyek az állatok étvágyát gerjesztik, úgyhogy az ilyen iakarmányanyag kedvezően haszno­sítható. Egyúttal a törkölyöknek takarmányozási 35 célokra való használhatósága jelentékeny mértékben megkönnyíttetik és kibővíttetik, mert a törkölynek iszapszerű állapota, mely az anyag gyors bomlására ad okot, a folyadék felszívódása következtében köz­vetlenül megszűnik, úgyhogy már ezáltal 40 is a keveréknek bizonyos mértékű tartós­ságát érjük el, melyet csekély költséggel járó szárítási folyamattal annyira fokoz­hatunk, hogy tökéletesen tartós takarmányt kapunk. 45 A tapasztalat azt mutatta, hogy az álla­tok étvágyát jól gerjesztő takarmányt ka­punk, ha 75 súlyrész száraz tengericsutka­lisztet, darát, dercét vagy pelyhet 25 súly­rész közönséges nedves sörfőzési maradék- 50 kai vagy törköllyel keverünk és a masszát bensően összekeverjük. A tengericsutkaőr­lemény nagy nedvszívóképessége következ­tében a nedves törkölyben tartalmazott aro­más, édeskés sörlét az őrlemény teljesen 55 felszívja, úgyhogy külsőleg meglehetősen száraz, aromás szagú termék képződik, mely eléggé ízletes ahhoz, hogy az állatok étvágyát gerjessze. Azon állatfajtának megfelelően, mely- 60 nek etetésére akarjuk a takarmányt hasz­nálni, a tengericsutkából származó őrle­ményt liszt, dara vagy pelyihek alakjá­ban alkalmazzuk. Emellett ajánlatos a lengericsutka őrlési 65 folyamatát oly módon keresztülvinni, hogy ne az egész tömeg hozassák a legmagasabb finomsági fokra, hanem csak átlagos kis finomsági fokú őrleményt készítünk és az őrleményt fajtázási folyamattal különböző 70 fajtákra bontjuk. Ennek egyúttal az is a következménye, hogy különböző tápérték­tartalmú termékeket kapunk, minthogy a finom liszt tápanyagokban gazdagabb, mint a darák vagy pelyhek, úgyhogy módunk- 75 ban van azonos mennyiségű törköly hoz­záadása által oly takarmányanyagokat elő­állítani, melyek nemcsak strukturájuk, ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom