93302. lajstromszámú szabadalom • Vetítőernyő

tetszik a (8) réteg feketesége. A feketének ezen többszörösen fokozott ki mélyítése erő­sen növeli a fehér-fekete ellentétet. A fél­árnyékok megfelelő átmenetességgel mu-5 tatkoznak. Az (5) háló továbbá egyrészt védőleg beárnyékolja a képsíkot diffúz fény elől, másrészt pedig tompítja az (1) sugárnya­láb reflex fényét a néző felé. így mozgó-10 gépeket, reklámképeket stb. nappal is ve­títhetünk, sőt akár a háló közvetlen köze­lébe is tehetünk közönséges lámpákat, úgy hogy pl. megvilágított színpadra is vetít­hetünk díszleteket. A hálóval bármely 15 egyéb sötét optikai rács vagy fényszűrő egyenértékű, amely a vetített fényt átbo­csájtja, de a szétszórtat nem. Amint a rajzból látoható, a tulajdon­képeni képsík, úgyszintén a vetítősugarak-20 nak útja szabad marad s a képmező oldal­ról továbbra is mindenhonnan szabadon látható. Ha az (5) háló függélyes szálai között, a 4. ábrában feltüntetett módon, nagyobb hézagok vannak, mint a víziszin-25 tesek között, akkor a hálónak oldal­irányban úgyszólván semmi zavaró ha­tása sem leszen, mert ha a függélyes szá­lak az oldalt ülő nézők előtt látszólag sűrűsödnek is, akkor sem mutatkoznak 30 szükségképen sűrűbbeknek, mint a víz­szintesek. A 2. ábrán áteső világításos vetítés lát­ható, ahol az átlátszatlan, sötét borítás a vetítőobjektivot a tulajdonképeni (2) ve-35 títőernyővel tölcsérszerűen összekötő, (6) sötét kainra belső falán van. A 3. ábrán ismét ráeső világítás látható két-két (5) hálóval és (4) térközzel. Az egymásután következő hálók különböző 40 színűek és sűrűségűek is lehetnek. Itt a (2) ernyő mögött, (7) szabad térköz köz­benhagyásával, (8) átlátszatlan sötét hát­tér van s erre bocsátjuk az ernyő néző­oldala mögé átszűrődő fénysugarakat. Ily 45 módon a (8) háttér még tovább erősíti a kép feketeszínét, mert a beárnyékolt képhelyeken a háttér áttetszik, még ha valami hamis diffúz fény jut is a (7) sötét térbe. A fehér-fekete ellentét még tovább javul, ha a (8) átlátszatlan, sötét borítás- 50 nak a tulajdonképeni (2) vetítőernyőre néző oldala fényes. Gyakorlatilag kitűnt, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezés fényszük­séglete úgy nappali, mint különösen esteli 55 vetítéskor az eddigieknél jóval cseké lyebb. Szabadalmi igények; 1. Vetítőeirnyő, akár ráeső, akár áteső vi­lági tású vetítés esetére, jellemezve az- 60 által, hogy a tulajdonképeni, önvilá­gító, vagyis a vetített fényt szétszórtan visszaverő, de emellett áttetsző vetítő­ernyő mindkét oldalán egy-egy borítás van, még pedig a nézőoldalon sötét 65 háló, illetve egyéb, a vetített fényt át­bocsájtó, a szétszórt fényt azonban át nem bocsájtó borítás, az ellentétes olT dalon pedig fényzáró, fekete, illetve egyéb átlátszatlan, sötét borítás. 70 2. Az 1. igénypontban védett vetítőernyő kiviteli alakja ráeső vetítés esetére, jellemezve azáltal, hogy szabad térköz van a tulajdonképeni vetítőernyő és az átlátszatlan, sötét borítás között, 75 3. Az 1. igénypontban védett vetítőernyő kiviteli alakja áteső vetítés esetére, jellemezve azáltal, hogy az átlátsaat­lan, sötét borítás a vetítőobjektivot a tulajdonképeni vetítőernyővel tölcsér- 80 szerűen összekötő, sötét kamra belső falán van. 4. Az 1—3. igénypontban védett vetítő­ernyő kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy az átlátszatlan, sötét borítás- 85 nak a tulajdonképeni vetítőernyőre néző oldala fényes. 5. Az 1—4. igénypontban védett vetítő­ernyő kiviteli alakja hálóból való néző­oldali borítás esetére, jellemezve az- 90 által, hogy a borítóháló függélyes szálai között nagyobb hézagok vannak, mint a vízszintesek között. 1 rajzlap melléklettel. I'jillas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom