93296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű rostféltermékek előállítására
Megjelent 193Q. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI i^Hfc SZABADALMI BÍRÓSÁG • SZABADALMI LEÍRÁS 93296. SZÁM. — XIVii/1. OSZTÁLY. Eljárás nagyértékű rostféltermékek előállítására. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1926. évi november hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi január hó 25-ike. Ismeretes, hogy az összetételükre nézve nagyon vegyes nyersrostanyagok kémiai feltárása igen nagy nehézségekkel jár. így pl. máig sem ismeretes olyan eljárás, 5 mellyel a lenszalmát — tehát oly hulladékot, amely a lenaratás után évente óriási mennyiségekben marad vissza — papirosnyersanyaggá feltárhatnék, noha ennek a nyersanyagnak értékes cellulózában való 10 gazdagsága és a lenrost sértetlen és hoszszú szálú volta itt különösen kedvező kilátásokkal biztatnak. Sidney D. Wells és Kari E. Schafer például a „Paper Trade Journal" folyóiratban (LXXXI. kötet, 47. 15 oldal, 1925 április 23.) „A lenszalma kémiai alkotórészei" c. értekezésük előszavában a következőket írják: „Ezen tanulmányokban kimutatjuk, hogy a lenszár alkotórészei, melyek a 20 textilkereskedelemben és rokonszakmákban háncs és pozdorja néven ismeretesek, kémiai jellegük tekintetében egymástól messzemenően különböznek. A háncs, úgylátszik, aránylag tiszta cellulózából áll, 25 mely szénhidrátokat tartalmaz adszorbeálva; melyek forró vízzel vagy gyenge alkáliákkal való kezelés útján feloldhatók. Ellenben a pozdorja alapanyaga olyan cellulóza, mely pentozánokkal és lignin-30 nel erős összeköttetésben áll. A legkülönbözőbb kezelési módozatok egész sorozata csak azt bizonyította, hogy nincs olyan eljárás, mellyel a pozdorja meglágyítható vagy alkotórészeire elkülöníthető volna 35 anélkül, hogy azzal egyszersmind a háncsrost szilárdságát kifejezetten meg nem gyöngítené." „Szerzők nem ismernek olyan eljárást, mellyel a pozdorja a háncs gyengítése nél-40 kül feltárható volna." Ebből a legújabb időkből származó irodalmi forrásból egyértelműen kitűnik, hogy számos nyersrostanyag kevert összetétele, különösen a fonóhulladékoké, de más hasonló cellulozatartalmú hulla- 50 dékoké is, kizárja az eddig ismeretes el járásokkal való kémiai feltárást. Értékes haladásnak kell tehát tekintenünk, hogy egy új lúgösszetétel segítségével ezeket a nyersanyagokat is sikerül 55 feltárni anélkül, hogy emellett a rost szilárdsági tulajdonságainak károsodásától kellene tartanunk, vagy korlátolt termenlési hányaddal kellene megelégednünk. Ismeretes a cellulozag'yártásnál basz- 60 nálatos főzőlúgokban a kalcium egy részének magnéziummal vagy nátriummal való helyettesítése. Már Keller a 70-es évek elején ajánlotta a nátriumbiszulfit alkalmazását és Graham (5365/82. sz. an- 65 gol szabadalom) neutrális nátriumszulfit alkalmazásával és kénessav utólagos adagolásával dolgozik, tehát a biszulfitot az eljárás folyamán állítja elő és azt szulflt mellett hagyja hatni. 70 Ezzel szemben a jelen találmány mindenekelőtt azon a felismerésen alapul, hogy a főzőlúgok összetételénél a biszulfit és szulflt tekintetében már eleve különleges arányt kell betartani és hogy rend- 75 szerint a NaHSOa : Na,,SO: ! = 3.0—3.5 súlyrészig: 1 súlyrész arány mutatkozott eddig annak a viszonynak, melynél rendkívül előnyös eredmények érhetők el. A földalkáliák szulfitjainak és biszulíitjai- 80 nak csekély oldhatósága folytán az ilyen főzőlúg előállítása bizonyos fokig az alkáliák sóinak alkalmazására korlátozódik, mimellett lehet az alkálibiszulfit és -szulfit bizonyos részletét földalkálibiszulfittal 80
