93294. lajstromszámú szabadalom • Oldhatatlan csavarkötés, melynél a záráskor támaszkodó felület két egymáshoz képest eltolt részre van osztva

Megjelent 193Q. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93294. SZÁM. V/a. OSZTÁLY. Oldhatatlan csavarkötés, melynél a záráskor támaszkodó felület két egymáshoz képest eltolt részre van osztva. Societe Francaise De Filetage Indesserrable D. D. G. Pár is. A bejelentés napja 1925. évi október hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi október hó 30-ika. Jelen találmány olyan, főleg anyás és orsós csavarkötésre vonatkozik, melynél a záráskor támaszkodó felület a tengellyel kisebb hajlásszöget zár be, mint a menet, 5 szemben fekvő felülete, vagyis olyan csa­varmenetre, melynél a menetnek a tenge­lyen át vett hosszmetszetét nézve azt ta­láljuk, hogy a menet körvonalának azon oldala, mely a zárásnál támaszkodó felü-10 létnek felel meg, a tengellyel kisebb, he­gyesebb szöget zár be, mint ugyanazon menet másik oldala. A menet úgy készíthető, hogy az anyát képező rész akár oldhatatlanul rászorul-15 jon az orsót képező részre, vagy akár rá­ékelődjék, mely utóbbi eset akkor követ­kezik be, ha a támaszkodó felület hajlás­szöge nagyon kicsi és gyakorlatilag olyan, hogy a tangense az érintkező fémek súrló-20 dási együtthatójánál kisebb. A támaszkodó felület ilyen hajlásúnak azonban, ha az anyára tengelye irányá­ban nagy erőt gyakorolunk, egyidejűleg az a hatása, hogy a menetekre igen nagy 25 erők vitetnek át, úgyhogy a menetek ilyenkor tartós alakváltozást szenvednek, elpusztulnak. A találmány szerinti csavarmenetnek, melynél ez a hátrány nem léphet fel, az a 30 sajátsága, hogy a zárásnál támaszkodó felülete két, egymáshoz képest eltolt rész­ből áll, ^JLSJZt olyan részekből, melyek kö­zül az egyik közelebb van a tengelyhez, mint a másik. Az így egymáshoz képest 85 eltolt részek a tengelyre merőleges felü­letek útján vannak egyesítve, melyek abnormális tengelyirányú erők fellépése esetén az anya tartós alakváltozását nem­csak megakadályozzák, hanem ezen erők egy részének felfogása által a ferde tá- 40 masztófelületeket részben tehermentesítik. A csatolt rajz a találmány szerinti csa­varmenet néhány példaképeni kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a találmány szerint szerkesztett 45 csavarorsót és anyát a tengelyen át vett hosszmetszetben tünteti fel. A 2., 3. és 4. ábra nagyobb léptékben az orsó és az anya viszonylagos helyzeteit mutatja az anya meghúzása alatt. 50 A rajzon feltüntetett csavarmenetnél, a zárásnál támaszkodó felületek (az anyá­nál (al, a2, a3, a4), az orsónál (bl, b2, b3. b4) egymáshoz képest el vannak tolva az (a2, a3) vagy (b2, b3) távolságnak meg- 55 felelően, amint az a 2. ábrán látható. Az egyes menetek két részének hossza egyenlőtlen, azaz (al, a2) kisebb, mint (a3, a4) és (bl, b2) nagyobb, mint (b3, b4). Ennélfogva, ha az anyát fölhelyezzük 60 az orsóra, a menetek egymáshoz képest az 1. és 2. ábrán feltüntetett helyzetet foglal­ják el. Ha az anyát meghúzzuk, a két részre osztott, ferde felületek egymáson csúsz- 65 nak, azaz az anya (al, a2) felülete az orsó (bl, b2) felületén, míg az (a3, a4) felület a (b3, b4) felületen csúszik, miközben a felületek vagy összeékelődnek, vagy sem, aszerint, amint a hajlásszög tangense ki- 70 sebb vagy nagyobb, mint az érintkező felületek súrlódási tényezője. Végül, ha az anyára tengelyirányban ható erő jelentékennyé növekszik, a me­netek egymáshoz képest a 4. ábrán lát- 75 ható helyzetet veszik fel, melyben a ten­gelyre merőleges (a2, a3) és (b2, b3) felü­letek egymással érintkezésbe jutnak és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom