93278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főleg nagyfeszültségű szigetelők porcelánból üvegből és más efféle anyagból alló részeinek egymással, valamint fémrészekkel való összeragasztására
Megjelent 193Q . évi március hó 17-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93278. SZÁM. — Vll/j. (Xl/d.) OSZTÁLY. Eljárás főleg nagyfeszültségű szigetelők porcellánból, üvegből és más efféle anyagból álló részeinek egymással, valamint fémrészekkel való összeragasztására. Studien-Gesellschaft fttr Wirtschaft u. Industrie m. b. H. München. A bejelentés napja 1926. évi október hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi október hó 27-ike. Nagyobb szigetelők rendesen több darabból készülnek, minthogy egy darabban való előállításuk leküzdhetetlen nehézséggel jár. A poreellánmassza száradása ugyanis re-5 pedésképződésre vezetne, amely a szigetelőt használhatatlanná tenné. Eddigelé az ilyfajta szigetelők részeit soványított cementtel ragasztották össze; mások viszont impregnált kenderrel való 10 összecsavarásukat tartják előnyösebbnek. Javasolták továbbá az egyes részeknek összemázítását is. Fémrészeknek porcellánrészekkel való egyesítésére hasonló eljárások javasoltattak. Emellett néha úgy járnak j5 el, ami különben szigetelők porcellánrészeinél is szokásos, hogy az összeragasztandó részek közötti réseket ólommal vagy pedig valamely könnyen olvadó ötvözettel töltik ki. Egy másik összeillesztési mód 20 viszont abban áll, hogy vörös rezet, elektromos úton, közel olvadási hőfokra hevítenek és a rézgyűrűt azután zömökölik. A cementtel való összeragasztásnak hátránya a cementnek bizonyos duzzadásában 25 nyilvánul, amely repedésekre vezet; a kender viszont átdörzsölődik, míg a fémek alkalmazásának hátránya, hogy jó hő- és áramvezetők. Az összemázítás, főleg poroellánrészeknél, a máznak tehát lényegé-30 ben üvegnek és a porcellánnak, tehát zsugorított terméknek egyenlőtlen kiterjedése folytán, szintén nem kifogástalan, amint ezt számos példa igazolja. A jelen találmány mindezen eljárások 35 helyett új eljárást javasol, mely valamennyi fennt felsorolt hátrányt kiküszöböl és melynek lényege gumi alkalmazásában van. Magának a guminak rugalmassága igen nagy; emellett pedig szigetelőképessége is akkora, hogy a porcellánét is messzi 40 felülmúlja. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy oly keveréket alkalmazzunk, mely nem tartalmaz kénfölösleget, hanem csak annyi ként, amennyi a vulkanizáláshoz fel-, tétlenül szükséges. A vulkanizálás sebes- 45 ségének, valamint a gumiban foglalt kén reakciósebességének növelésére, a gumihoz a vulkanizációt gyorsító, szervetlen vagy szerves szert adagolhatunk. Ezáltal nem csupán a ragasztószer élettartama növek- 50 szik, hanem a kén kikristályosodását is meggátoljuk. A mellékelt rajz példaképen és függélyes metszetben, oly szigetelőt szemléltet, melynek (a) részei egymással egyesítve 55 vannak. A gumi fölvételére (b) terek szolgálnak; ezek esetleg tetszőlegesen alakított hornyokat tartalmaznak, melyek a gumimasszának nagyobb felfekvési és tapadási lehetőséget nyújtanak. A gumimassza fel- 60 vételére szolgáló (b) teret meg is oszthatjuk és az egyes gumimasszarétegek közé más anyagból készült betéteket rétegezhetünk. Vasrészek esetleges beágyazása esetén ezeket előzőleg keménygumi-réteggel 65 vonjuk be, mely a vashoz jól tapad. A gumival való kezelés után, a részeket az ismert vulkanizálásnak vetjük alá; csak ez kölcsönzi a masszának a gumi ismert tulajdonságait. Magába a gumimasszába is 70 ágyazhatunk be betéteket, pl. textilanyagból készült zsinórokat vagy szalagokat, melyek a massza szakítási szilárdságát növelik. Emellett a gumihoz cementet is kever-
