93272. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép fölfelé és lefelé mozgatható szárnyakkal

Megjelent 1930. évi ínircms lió 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 933 7 2. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Repülőgép fölfelé és lefelé mozgatható hordszárnyakkal. Springer Ruter William egyetemi tanár Carlisle (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1916. évi október hó 23 ika. Jelen találmány tárgya fölfelé és lefelé mozgatható hordszárnyakkal ellátott repülőgép, melynek szárnyai fölfelé és lefelé oly sebességgel mozgattatnak, hogy 5 alsó felületükön állandóan a gépet fenntartó légnyomás uralkodik. Az előremozgást a levegőnél súlyosabb készülék súlya és a szárnyakra gyakorolt légnyomás eredője hozza létre. 10 Ha egy aeroplán nagy sebességgel vízszintes irányban a levegőn keresztül hajtatik, akkor a levegő azt fenntartja és annak lefelé mozgása ellen a levegő oly módon áll ellent, mintha szilárd test volna. 15 A következő leírásban tehát, ezen tüneményre való tekintettel, a levegő hordfelü-1 étéiről lesz szó. A jelen találmány szerinti repülőgépnél a repülő a repülésben levő gépét arra 20 kényszeríti, hogy az őt hordó levegő egy «felületén» előre és lefelé csússzék, mely felület a következőkben «siklólégfelületnek» van nevezve, ezután a gép ernelke^ dóst kap egy másik levegőhordfelületen 25 való fölemelkedés által, mely a következő kban «emelkedési légfelületnek» van nevezve. A találmány szerinti gép repülési módja ily «siklólégfelületek> és ^emelkedési légfelületek» létesítésében áll és pedig 30 oly módon és oly egymásutánban, hogy azok egy folytonos repülés létesítésére kihasználtatnak, még pedig csakis fölfelé és lefelé mozgatott szárnyak alkalmazása álltai, légcsavarok vagy egyéb propellerek 35 alkalmazása nélkül. A csatolt rajzok 1. ábráján a gép fenitemlített repülési módszere vázlatosan van feltüntetve, mely ábrában a (w) körök a 40 gép súlypontját jelölik. (A) a hordszárnyat jelöli, mimellett mindegyik gép egy, két vagy több ily szárnypárral lehet ellátva; a (w) és (A) közti (x) összekötőr vonal a szárnynak a géphez való helyzetét jelöli; a hosszabb vonal azt mutatja, hogy 45 a szárny föl van emelve és a rövidebb vonal pedig azt, hogy a szárny le van mozgatva. Az (A) szárny (mely kifejezés alatt a gép azon részét értjük, mely a fenntartó légfelületen nyugszik) nemcsak 50 fölfelé és lefelé mozgattalik, hanem úgy van szerkesztve, hogy ferde helyzetbe is mozgatható. Ha a szárnyat a gépen rögzítve tartjuk, akkor a gép csakis sikló repülővé válik és úgy szerkeszthető, hogy 55 elméletileg a földhöz egyenletesen hajló fenntartó légfelületen közeledik, mely légfelület az 1. ábrán az (y, z) vonal által van feltüntetve. Ha a repülő, mialatt nagy sebességgel előre és lefelé siklik (1. ábra 60 jobbról az első helyzet), a szárny hajlásszögét hirtelen megváltoztatja, amennyiben a szárny mellső szélét fölemeli (1. ábra, második helyzet teljes vonallal jelölve), akkor világos, hogy a szárny alsó 65 felületére fokozottabb nyomás fog hatni, mely sebességét némileg fékezi, azonban a készülék tehetetlensége azt arra kényszeríti, hogy az így képezett emelkedési légfelülelen fölemelkedjék. Másrészt azon- 70 ban a szárny mellső szélének hirtelen fölfelé forgatása által a szárny bizonyos fokig tehermentesíthető, anélkül azonban, hogy az összgép eleven ereje csökkentetnék és így a sebesség közelítőleg fenntart- 75 ható. Ezt azáltal érhetjük el, hogy a szárnyat azalatt, mialatt a gép az említett emelkedési légfelületen fölemelkedik, a gép súlypontjához képest fölemeljük és ezen szárnymozdulat a gép súlypontja folytonos 80