93266. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a statikai zavarok csökkentéséree drótnélküli felvételnél

- 3 -olyan irány, mely a polarizáció tengelyének felelhet meg, anélkül, hogy a sztatikai energia bármilyen hatást gyakorolna a hurokantennákra. Ha a polarizáció 5 iránya valamely más vonal mentén megfordul, akkor a sztatikai áramok szintén megfordulnak. Ha feltesszük, hogy a sztatikai energia függélyesen lefelé lényegileg egyenes hullámhomlokzattal terjed tova, 10 úgy hurokantennáknak bizonyos meghatározott elrendezése, pl. a feltüntetett elrendezés mellett és kelet-nyugati irányból jövő jelek felvételére foganatosított kapcsolásnál a hurokelrendezés észak-déli 15 irányban polarizált sztatikai energiára, valamint észak-déli irányban tovaterjedő jelekre nem reagál. E megfontolásokkal megegyezően megállapítottuk, hogy a rajzon feltüntetett 20 módon összekötött és előnyösen egymásra merőlegesen álló hurkok függélyesen polarizált és vízszintesen tovaterjedő, bizonyos meghatározott irányból jövő jelhullámokra reagálnak, erre merőlegesen 25 beérkező hullámokat azonban nem fogadnak be, hogy továbbá ugyanazon hurokantennarendszer függélyesen tovahaladó oly sztatikai hullámokra reagál, amelyek a felveendő hullámok tovaterjedési irá-30 nyában polarizáltak, ellenben érzéketlen a hurokrendszer az előbbire merőlegesen polarizált sztatikai hullámokkal, vagyis oly sztatikai hullámokkal szemben, amelyek abban az irányban vannak 35 polarizálva, amelyben az antennák jelhullámokra nem reagálnak. Nem tudjuk még megadni, hogy a berendezés a sztatikái energiának hány százalékát fojtja el, a gyakorlati üzemben azonban határo-40 zottan kitűnt, hogy pl. kelet-nyugati irányban tovahaladó jelek felvételénél a felvevőkörzetben a zavaroknak nagyfokú csökkenése áll be. Ekként a találmány szerinti berendezés-45 nél az antenna bizonyos meghatározott irányból jövő, függélyesen polarizált és vízszintesen tovahaladó hullámokra nem reagál és az ugyanazon irányban polarizált, függélyesen tovahaladó sztatikai 50 hullámokkal szemben is érzéketlen. A függélyesen tovaterjedő hullámok polarizáció-irányának megfordulása az áram megfordulását idézi elő az egyik antennában, de nem a másikban. A polarizáció-55 nak félkörnagyságú körzete, mely a sztatikai energia kiküszöbölését és a jelénergia visszatartását eredményezi, úgy látszik, a felveendő jel félkörnagyságú tovaterjedési körzetével egyezik. A 2; ábra oly módosított alakot mutat, 60 melynél az (E) antennarendszer (F') és (G') hurkokból áll, melyeknek mindegyike több menetet tartalmaz, melyeknek összeköttetését ismét a (H) átkapcsoló segélyével foganatosítjuk. A függélyes antenna 65 és az (E') hurokantennák rádiogoniométer segélyével vannak egymással összekötve, mely a helytálló (R) csévéket és a mozgatható (S) c&évét tartalmazza, mely a (T) tengely körül forgatható. Az (R) csé- 70 vekkel közös áramkörben változtatható (U) kondenzátorok vannak elrendezve, míg az (E') antennarendszertől a goniométerhez vezető vezetékekbe hangoló (0) induktanciák vannak beiktatva. Ezen 75 összeköttetésekbe továbbá a (V) átkapcsoló van beiktatva avégből, hogy agonio méterhez való csatlakozásokat időnként, felcseréljük. A (J') detektoráramkör az (S) mozgatható csóve áramkörével van 80 kapcsolva. Ez a rendszer az 1. ábra szerintivel azonosan működik. A 3. ábra oly további foganatosítási alakot mutat, melynél a hurokantennák helyett ismeretes fajtájú egyenes, kinyuj- 85 tott, vízszintes, keresztezett (W) és (X) antennákat alkalmazunk. A (W) és (X) antennák lényegileg ugyanazon vízszintes síkban vannak és hangolószervekkel, mint pl. a változtatható és egyúttal kapcsoló- 90 csévéket képező (Y) induktanciákkal s ezenkívül az utóbbiak között fekvő, változtatható (Z) kondenzátorokkal vannak ellátva. A (W) és (X) antennák a (W') és (X') áramkörökkel (Y') kapcsolócsévék 95 révén vannak kapcsolva, mimellett a (H') átkapcsoló arra szolgál, hogy az egyik áramkört a másikhoz képest átkapcsoljuk és pedig ugyanolyan célból, amint azt fentebb az 1. ábra szerinti (H) kapcsolóra 100 vonatkozólag ismertettük. A (W') és (X') áramkörök a (Z') kapcsolócsévék útján az (R, S) goniométerrel is össze vannak kötve. Emellett a nyitott (X) és (W) oszcillátorok az 1. és 2. ábrák szerinti zárt 105 hurkok helyébe lépnek és általában ugyanolyan módon működnek. Ekként a 3. ábra szerinti rendszer működése megegyezik az 1. és 2. ábrák kapcsán leírt működéssel, csakhogy az (X) és (W) oszcillátorok nyi- 110 tottak és ennek megfelelően kombináljuk a bennük fellépő hatásokat, szekundér áramkörökben. A 4. ábra oly elrendezést mutat, mely- • nél az 1. ábra szerinti berendezésnek két 115 (A) és (E) antennarósze közös antennává van kombinálva, de mindamellett egy antennarendszernek külön-külön hangol-