93237. lajstromszámú szabadalom • Többes anódáramvezérlőszervű elektroncső

Megjelent líKíO. évi március lió. 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93237. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Többes anódáramvezérlőszervű elektroncső. Magyar Wolfram1 ámpagy ár Kremenezky János R.-T. és Schoenbauer Károly mérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 15-ike. Jelen találmány tárgya új fajta elek­troncső, amelynél az anódáram különös vezérlést nyer. A találmány az elektron­cső hatásfokát valamennyi eddig ismere-5 tes elektroncsőnél minden tekintetben kedvezőbbre növeli. A találmány szerinti elektroncsövet lé­nyegileg elektronkeresztülbocsátó anódát közrefogó többes, vagyis két vagy több-10 részű anódaáramvezérlőszerv jellemzi, amely utóbbinak legalább is egyik része önmagában elektronkeresztülbo­csátó. „Elektronkeresztülbocsátó" meg­nevezés alatt rács, rostély, spirális vagy 15 más oly vezető értendő, amely váltokozva, szabadon hagyott és vezetőanyaggal el­foglalt helyeket állít az elektronáramlás pályájába. A találmányt a csatolt rajzok nyomán 20 írjuk le közelebbről, amelyek a találmány tárgyának kiviteli példáit sémákban tün­tetik fel. Az 1. ábra az új elektroncső, vevőállomásba beépítetten. A 2. ábra új elektroncső magában. A 3. ábra többrácsos új elektroncső. A 4. ábra új ikercső. Az 5. és 6. ábra többágú anódás új elek­troncső. Az 1. ábra szerint az (1) elektroncsőnek nem a (2) elektronvisszaverő, vagyis telt ernyő többé az anódája, hanem a spirális­nak jelzett (3) rács, amely tehát saját ré­széről is elektronkeresztülbocsátó és ame-35 lyet a (2) ernyő és az ugyancsak spirális­nak jelzett (4) rács közrefognak. A (2) ernyő és a (4) rács a találmány szerint szervesen egybetartoznak és együt-25 30 tesen egy merőben új, kettős anódáram­vezérlőszervet képeznek, amelynek (4) 40 elektronkeresztülbocsátó fele közelebb van az (5) fűtőszálhoz, mint a (2) elek­tronvisszaverő ernyő. A (2, 4) részeket a (6) vezeték a burán belül köti össze egy­mással. 45 A mostani (3) anódát a (7) vezeték a (8) fejhallgatóhoz, a (2, 4) többes anóda­áramvezérlőszervet pedig a (8) közös ve­zeték egy rezgőkörhöz kapcsolja. Más­különben a berendezés önmagában isme- 50 retes, vagyis (9) az anódtelep, (10) fűtő­telep, (11) fűtőellenállás, (12, 13) öninduk­ciók, (14, 15) kapacitások és (16, 17) az antennavezeték. Az anóda most kétfelől nyer elektrono- 55 kat. Az elektronforrást itt maga a (3) anóda is rácsszerűleg feltárni, vagyis az elektronemissziót növelni segíti, s az így felszabadult és vezérlésnek alávetett elek­trontömeg keresztezi is az anódát és vissza 60 is verődik arra a (2) ernyőről. Az elek­tronok tehát még utólagos vezérlés alá is esnek, ami az óriási elektronsebességek mellett, gyakorlatilag számba se vehető időeltolódáson belül megy végbe az ere- 65 deti vezérléssel együtt. A (2, 4) részek, úgyszintén a (2, 4) ré­szekből álló kettős anódáramvezérlő­szerv és a (3) anóda is, egymás vezérlő­hatását kölcsönösen annyira megkönnyí- 70 tik és kiegészítik, hogy az elektronok hasznosítása, úgy mennyiségileg, mint minőségileg tökéletessé válik. Azonos méretek mellett a találmány szerinti elektroncső, bármely eddig isme- 75 retes más elektroncsőnél hasonlíthatatla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom