93221. lajstromszámú szabadalom • Körfűrész előnyösen gyorsacélból való külön fogazással és eljárás a körfűrész előállítására
Megjelent 1930. évi március hó 11-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIR/ÍSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93221. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Körfűrész előnyösen gyorsacélból való külön fogazással és eljárás a körfűrész előállítására. Prámer Béla főfelügyelő Diósgyőr. A bejelentés napja 1925. évi november hó 5-ike. A használatos körfűrészeknek gyorsacélmetszőfogakkal való ellátása körülményes és hosszadalmas, tehát költséges eljárást igényel, ezenkívül még az ily szer-5 kezetű legjobb körfűrészeknél is a fogak utánacsiszolása alkalmával nemcsak a betétként alkalmazott fűrészfogak, hanem a betétfogak befogadására szolgáló fűrészlap anyaga is veszített az átmérőben 10 és fogosztásban, tehát kisebb és kisebb átmérőre redukálódott, eltekintve attól, hogy minden betétfog K részének elhasználása után új betétfogakat kellett alkalmazni és új hornyokat kellett a fűrész-15 lapba maratni, ami szintén költséges és fáradságos munkát igényelt. A találmány oly körfűrész, mely az eddigi költséges és fáradságos előállítási eljárásnál szükségelt munka jelentékeny 20 csökkenését, ezenkívül lényeges anyagmegtakarítást tesz lehetővé, a találmány szerinti eljárás továbbá annyira egyszerű, hogy azt még aránylag kezdetleges berendezésű gyárak is foganatosíthatják. 25 A találmányt a csatolt rajz segélyével fogjuk részletesebben ismertetni. A szívós és kemény hengerelt anyagból való (f) fűrészlapon (1. ábra) esztergálás útján a (k) és (1) illesztési felületeket képez-30 zük ki. A fűrész metszőfogait egy egyetlen darabból való (z) koszorún képezzük ki, melyet az (f) fűrészlapra erősítünk és melyet részleges oldalnézetben a 4. ábra mutat. Az egy darabból való koszorút akként 35 állítjuk elő, hogy a 2. ábra szerinti kihengerelt és egyenes állapotban levő (z) laposacélt a kellő hőfokra hevítve a fűrészlap kerületének megfelelően köralakra hajlítjuk (3. ábra), izzítókemencében kiizzítjuk, majd az összeérő (a) és (b) homlokfelü- 40 leteket egymással összeforrasztjuk, mire az ily módon kapott koszorún esztergálás útján az (f) fűrészlap (k) és (1) illesztési helyének megfelelő (m) ós (n) illesztési és felfekvési helyeket állítjuk elő. 45 A (z) koszorút az (f) fűrészlapra előnyösen melegen hozzuk, mely célból a (z) koszorún az illesztési felületek méreteit az (f) fűrészlap illesztési helyeinek méretéhez képest az átmérő 0.00005 szorzatá- 50 val kisebbre szabjuk és a koszorút 80° C. hőmérsékletre pl. ily hőmérsékletű vízbe való helyezés által felhevítjük, mire a koszorút a vízből kivesszük és a fel nem hevített (f) fűrészlap illesztési felületeire 55 helyezzük. Az (f) fűrészlap és a (z) kokoszorú közötti hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődésével a koszorú a fűrészlap kerületét az összehúzódás következtében megfogja. 60 Az (f) és (z) részeket egymással végleg előnyösen szegecselés által kötjük össze, mimellett az (y) szegecs! yukakat (5. ábra) célszerűen az (f) és (z) részek érintkezési felületeinek osztókörén fúrjuk ki. 65 A koszorú kerületében a metszőfogakat előnyösen a (z) koszorúnak az (f) fűrészlapon való rögzítése után állítjuk elő, még pedig célszerűen önműködő fogaskerékmarógép segélyével való marás által, ami- 70 kor is a marási műveletet célszerűen egyidejűleg több kör fűrészlapon eszközölhetjük. A metszőfogak edzése céljából a körfürészeket egy vízszintesen ágyazott és a 75 fűrészlap furatába illő tengelyre húzzuk