93212. lajstromszámú szabadalom • Robbanó lövedék, melynek robbanását gyujtószervek egymásrahatása idézi elő

(A) és (B) képezik a gyujtószerveket, (X) a robbanóműhely, (Y) a robbanótöltet, (U) a lövedéktok, (R) a gyújtótok, (El) és (142) a gyújtótok fedelei. A belső 5 gyujtószerkezetnek az (U), illetve (14) tokból való kiesését a már említett (S) rögzítősüveg akadályozza meg, mely az (II) gránátokra van csavarolva. A hajítási biztosítékot, valamint az 10 említett kétféle reteszt a következő részek képezik: Az (L) gyűrűs spirális rúgó, az (M) hajítási hüvely vagy dugasz, az (E) veaórlőlemez, a (Q) kósleltetőhüvely, a (W) „vakretesz"-dugasz vagy -hüvely, a 15 (D) repulziósrúgó és az (0) kitolórúgó. Ha a gránátot a szállítási biztosíték eltávolítása után elhajítjuk, hajítás közben a gyorsítóerő a (C) tehetetlenségi tömeget középhelyzetéből (3A. ábra) ki-20 mozdítja és ezáltal az (A2) és (B2) hüvelyeket egymáshoz képest a 3B. ábrán látható viszonylagos helyzetbe hozza, melyben az (A2) gyujtóhüvely lefelé fordított galléros része az (L) gyűrűs spirális rú-25 g'ót az (M) hajítási dugaszról (3A. ábra) áttolja az (E) vezérlőhüvelyre (3B. ábra), mely helyzetben a hajítás közben kifejtett gyorsítóerők az (L) gyűrűs spirális rúgót megtartják, mely ezáltal megaka-30 dályozza, hogy hajítás közben a gyujtótű a gyutacsot érje. A hajítás befejezése után a kisebb átmérőre összezsugorodni törekvő (L) spirális rúgó az (E) vezérlőlemezen felcsúszik (4A) ábra), mely moz-35 gás lassítására szolgál a (Q) késleitetőhiively. E célból a (Q) hüvely az (E) vezérlőlemezzel a mozgást lassító kapcsolatban áll, amennyiben a (Q) késleltőhüvelyen 40 gyűrűalakú hullámok vannak kiképezve, az (E) vezérlőlemez belső széle pedig hasítékos süvegecske gyanánt van kiképezve, mely a (Q) késleltetőhuvelyben foglal helyet és ahhoz rugalmasan liozzászorul, 45 miáltal a (Q) hüvely és ennek folytán az (M) hajítási hüvely, valamint az ez utóbbi alsó éléhez támaszkodó és ezen (M) hüvelyt maga előtt toló (L) gyűrűs spirális rúgó kifelé mozgása lassíttatik. 50 Ila a gránát a 3A„ 3B. vagy 4A. ábrának megfelelő állapotban, pl. nem szándékolt túlságosan közeli felcsapódás által, a hajítási erőket meghaladó erők lökőhatásának tétetik ki, az (A2) és (B2) hüvelyek-55 nek ennek következtében beálló nagyobb mérvű viszonylagos elcsúszása folytán az (L) spirális rúgó az (E) vezérlőlemez kúpos részének nagyobb átmérőjű részén kiképezett, gyűrűalakú nyugaszba csappan (4B. ábra) és ezáltal a gránátot ma- 60 radandóan eltorlaszolja. Ez a berendezés képezi az ejtő- vagy közeli-reteszt. Az ezen közeli-retesz működését kiváltó az elhajítás helyéhez túlságosan közel fellépő ilyen lökőerő azonban rendszerint 65 nem lép fel, úgyhogy a gránát az ezt hajító egyéntől bizonyos távolságban (kézigránátnál pl. 6 m. távolságon túl), az 5A. ábra szerinti, teljesen „gyujtóképes" állapotot veszi fel (ez az állapot egyúttal a 70 „vakgránát-retesz" kiindulási helyzete), amelyben az (L) gyűrűs spirális rúgó a (W) „vakretesz"-dugaszon nyugszik. Ha ezután a gránát a célban felcsapódik, a (C) tehetetlenségi tömeg az (A2) gyújtó- 75 hüvelyt a (B) gyutacshoz közelíti, amikor is az (L) spirális rúgó a dugaszon viszonylag felfelé elcsúszva ezen dugasz felső élén, illetve az (M) hajítási dugasz belső kúpos részén (5B. ábra) felfekszik, 80 (Ez az állapot a „vakgránát-retesz" gyújtási helyzete, miután ebben az (A, B) gyujtóelemek a gyújtási helyzetet foglalják el.) Ha a gyujtórészeknek az 5B. ábrán lát- 85 ható helyzetében a gránát bármely okból, pl. rossz gyutacs miatt stb., nem robbanna fel, az (L, D) és (O) rúgók, az (A2) és (B2) hüvelyeket újból széjjelmozgatják, úgyhogy az (A) ós (B) gyujtószervek gyuj- 90 tási helyzetükből újból kilépnek; csak ezáltal válik lehetővé, hogy az (L) gyűrűs spirális rúgó eltör laszolási helyzetébe lépjen át; az (L) spirális rúgó ugyanis, ha a gyujtószervek gyújtási helyzetükből 95 (5B. abra) újból kimozdulnak, az (M) hajítási dugasz belső kúpos hüvelyén a (W) vakretesz-dugaszt maga előtt tolva és kisebb átmérőre összezsugorodva tovacsúszhat a 6A. ábra szerinti helyzetbe, mely 100 a vakgránát-retesz eltorlaszolási helyzetét képezi. Ebben a helyzetben a (C) tehetetlenségi tömeg még nem tért vissza középlielyzetébe, amint azonban a (D) repulziósrúgó hatása alatt ezen középhely- 105 zetet újból elfoglalja (6B. ábra), az (A2) és (B2) hüvelyek is újból eredeti kiindulási helyzetükbe tértek vissza, az (L) gyűrűs spirális rúgó pedig az (M) hajítási dugasz belső alsó végén és a (W) vakretesz- 110 dugasz felső végén csészeszerűen kiképezett nvugaszok között foglal helyet. Ha ekkor a gránátot újból lökőerő hatásának tesszük, az (A2) és tB2) hüvelyek és ennek folytán az (A, B) gyujtóelemek is ú.i- 115 ból egymás felé mozognak, ez utóbbiak