93211. lajstromszámú szabadalom • Robbanó lövdék, melynek robbanását gyujtószervek egymásra hatása idézi elő

- 3 — hogy az (A) gyujtótű a (B) gyutacsot a gránát elhajítása közben a 2B. ábrán jel­zett mértéknél jobban megközelítse. Ha a hajítás befejezése után a gyorsulási 5 erők behatása megszűnik, a (G) tehetet­lenségi tömeg és ennek folytán a két (A2) és (B2) hüvely is az (L) és (D) rúgók együttes behatása folytán a 2A. ábrán lát­ható kiindulási helyzet felé mozog visz-10 sza, miközben az (N) hüvely felső, gyen­gén kúpos része és az (A2) hüvely (A3) vége közötti hézag annyira megnöveke-Í dik, hogy az (L) gyűrűs spirálisrúgó az előbbi csappanási helyével szerieszben 15 kapcsolt második csappanási helye, az (A2) hüvely (A3) vége elé csappanhat és az (N) hüvely kúpos részén lassan fel­csúszhat, miközben az (M) dugaszos hü­velyt maga előtt kifelé tolja; bizonyos 20 idő múlva az (L) gyűrűs spirálisrúgó az (N) hüvely felső hengeres részére jut (3A. ábra) és ezen (N) hüvellyel együtt az (0) rúgó által kiröpíttetik, miközben az (N) hüvelyt a vele összekötött (NI) csőnyúl-25 vány központosán vezeti. Egyidejűleg a (D) rúgó az (E) zárólemezt a (B4) hü­velyhez képest a 3A. és 4B. ábrán látható , helyzetbe megemeli és ezáltal a gyújtó belsejét kifelé elzárja. 30 Ha a gránát hajítás közben vagy a ha­jítás után, röpülés közben, még mielőtt az (L) gyűrűs spirálisrúgó az (E) hüvely hengeres részére jutott, tehát még mielőtt a gránát „hatásképes", illetve „felcsapó 35 dásra kész" állapotát felvette volna, pl. felcsapódás által oly lökőhatásnak tétetik ki, mely a hajításnál fellépő lökésnél na­gyobb, az (L) gyűrűs spirálisrúgó a 2B. ábra szerinti helyzetéből nem a 3A. ábra, 40 hanem a második (A3) csappanási hely­lyel párhuzamosan kapcsolt csappanási helybe, azaz a 3B. ábra szerinti helyzetbe csappan, amelyben véglegesen megmarad. Ezen helyzetben a gyűrűs spirálisrúgó 45 az (A2) és (B2) hüvelyeknek egyébként lehetséges, a gyújtás eszközléséhez szük­séges viszonylagos mozgásának egy részét megakadályozza, úgyhogy a gyújtó gyuj­tóhatását nem fejtheti ki. Ezen 3B. ábra 50 szerinti helyzetben tehát az (L) gyűrűs spirálisrúgó a kézigránátot „elreteszeli" Hogy az (L) gyűrűs spirálisrúgó ezen el­reteszelési helyzetébe juthasson, az elre­teszelés ellen ható ellenállások legyőzen-55 dők. Ezen ellenállások közé tartozik az (L) gyűrűs spirálisrúgó kitágítására szük­séges erő, valamint az elreteszelési mozgat megnehezítő súrlódás. Mindkét el­lenállás aránylag nagy, miután az (N) hüvely alsó végén levő kúpos vastagítás 60 hajlása lapos. Ezenkívül az (N) hüvely alsó vége az alkotóirányban több helyen fel van hasítva és azon hézag, melyen az (L) gyűrűs spirálisrúgónak át kell halad­nia, hogy az elreteszelési helyzetbe csap- 65 panhasson, szűkebb, mint az (L) rúgó külső átmérője, úgyhogy az elreteszelési mozgás közben ezen (N) hüvely hasítékos alsó vége is kisebb átmérőre szorítandó össze, ami az elreteszelést megnehezítő to- 70 vábbi ellenállást jelent. Az (L) gyűrűs spirálisrúgó, mint már kifejtettük, a 2B. ábra szerinti várako­zási vagy választóhelyzetből vagy a 3A. ábra szerinti kiiktatási vagy pedig a 3B. 75 ábra szerinti elreteszelési helyzetbe tér át aszerint, hogy az elreteszelőberendezés kiiktatása előtt fellép-e a hajítóerőt meg­haladó lökőerő vagy sem? A 3B. ábra sze- : rinti elreteszelési helyzetbe való átmenet 80 elé nagyobb ellenállások vannak iktatva, mint a 3A. ábra szerinti kiiktatási vagy kiküszöbölési helyzetbe való átmenet el­len, miután az (N) hüvely felső része gyengén kúpos és az átmenethez szüksé- 85 ges hézag teljesen szabad. Egyébként az (N) hüvely kúpos része hosszának és haj­tásának, az (M) hüvely mozgási ellenál­lásainak, valamint a különböző rúgók az (L) gyűrűs spirálisrúgó felcsúszása köz- 90 ben mozgatandó tömegekhez viszonyított erejének kellő megválasztása által az (L) gyűrűs spirálisrúgónak az (N) hüvely kúpos részén való felcsúszásának sebes­sége, tehát az ezáltal adódó késleltetés bi- 95 zonyos határok között tetszőlegesen szab­ható meg. Ezen késleltetés megnövelése célja pl. az (M) és (N) hüvelyek egymás­sal meredek csavarmenetek útján lehetnek összekötve, úgyhogy az (L) gyűrűnek az 100 (M) hüvelyt az (N) hüvelyhez képest el kell forgatnia; ezen csavarmenetek fel­váltva jobb- és balmenetűek lehetnek, amiiáltal további késleltetést érünk el. A találmány szerinti elreteszelőberende- 105 zés ezen találmány keretein belül a raj­zon feltüntetett foganatosítási példától eltérő kivitelekben is foganatosítható. így pl. különösen a gyűrűs spirálisrúgó tet­szőleges más, esetleg többrészű vagy több- 110 ágú oly csappanórúgó által helyettesít­hető, mely erősebb lökésnél egy elretesze­lési helyzetbe véglegesen becsappan. A csappanórúgó oly módon is kiképezhető, hogy erősebb lökésnél állandó deformálás 115 által csappanóképességét elveszti és ezál­tal a közeli-retesz önműködő oldódását le­hetetlenné teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom