93211. lajstromszámú szabadalom • Robbanó lövdék, melynek robbanását gyujtószervek egymásra hatása idézi elő

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93211. SZÁM. — XlX/c. OSZTÁLY. Robbanólövedék, melynek robbanását gyujtószervek egymásrahatása idézi elő. Lebensart Salo mérnök Wien. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 30-ika. A találmány robbanó lövedékre, külö­nösen pedig oly kézigránátra vonatkozik, xnely a lövedék hajítása előtt kézzel ol­dandó biztosítékkal (szállítási biztosíték-5 kai) van ellátva, úgyhogy a lövedék „használatkész" csak ezen biztosíték kiol­dása után lesz. Az ilyen „használatkész" lövedék vé­letlen leejtése számos veszéllyel jár. 10 Ezen veszélyek kiküszöbölése céljából a találmány értelmében oly berendezést al­kalmazunk, mely a „használatkész" álla­potában leejtett vagy egyébként lökőha­tásnak kitett lövedéket hatásképtelenné 15 teszi, illetve elreteszeli. Az „elreteszelő­berendezés" ezen hatása azonban csak ak­kor áll be, ha a lövedék a felcsapódás pil­lanatában még nem „hatásképes". Ezalatt azt kell érteni, hogy pl. egy íelesapódási 20 gyújtó hajítási biztosítéka még nincsen teljesen kioldva, illetve, hogy a gyújtó még nincsen teljesen előkészítve a felcsa­pódásra, vagy pedig hogy a már iniciált időzetgyujtó égése még nem haladt előre 25 annyira, hogy a gránát robbanását már megakadályozni nem lehetséges. Felcsapódó gyújtós gránátoknál pl. ezen „elreteszelő-berendezés" a találmány értelmében a lövedék röpülése közben, 30 azonban csak az elhajítás pillanatától számított bizonyos idő eltelte után önmű­ködően kiiktatódik, miáltal a gránát a „felcsapódásra kész" állapotba jut. Ha a használatkész gránát ezen idő eltelte 35 előtt, tehát a lövedéket hajító egyénhez közel csapódik fel, amikor az „elreteszelő­berendezés, melyet röviden „ejtőretesz" nek vagy „közeli retesz"-nek íogunk ne­vezni, még nincsen teljesen kiiktatva, a 40 gránát véglegesen hatásképtelenné válik. Az „ejtő- vagy közeli-retesz" önműködő működtetésére a találmány értelmében te­hetetlenségi tömeget alkalmazhatunk, me­lyet, hogy az hatását minden körülmények között kifejthesse, előnyösen univerzáli- 45 san elcsúsztathatóan ágyazunk, amint ez a lövedék felcsapódása alkalmával a gyújtást előidéző tehetetlenségi tömegek­nél imeretes. Oly lövedékeknél, illetve kézigránátok- 50 nál, melyek más célokra, pl. a gyújtás vagy a biztosíték oldására is tartalmaz­nak tehetetlenségi tömeget, ez utóbbi a találmány értelmében a közeli-reteszt is működtetheti. 55 Oly lövedékeknél, illetve gyújtóknál, melyek önműködő hajítási biztosítékot vagy önműködő iniciálóberendezést tar­talmaznak, a találmány értelmében ezen biztosíték, illetve inieiáló berendezés kö- 60 zeli-retesz gyanánt képezhető ki, azonban általában és elvben a közeli-retesz a hají­tási biztosítéktól stb.-től elkülönített és attól független berendezés. A találmány szerinti berendezés által 65 elreteszelt lövedék előnyösen maradan­dóan, illetve véglegesen, mindenképen azonban önműködően nem oldhatóan van elreteszelve, azaz hatásképtelenné téve. Az elreteszelést az alkatrészek helyzetvál- 70 tozása vagy pedig egyéb mechanikai álla­potváltozások, pl. deformációk stb. idéz­hetik elő. Azonban az „elreteszelés" a lö­vedék leejtése vagy túl közeli felcsapó­dása által kiváltott vegyi vagy elektro- 75 mos behatásokon is alapulhat, melyek pl. a gyutacsra ily esetben kiömlő és azt át­itató folyékony vegyszer által is előidéz­hetik a lövedék végleges hatásképtelen­ségét. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom