93198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés önműködő rostélytüzelésre

— 3 —. nyegesen kisebb, mint a (II) rostélyfelü­leté. A lejtős kiiképzásinek további előnye apró szemcsózetű szeneknél mutatkozik. Apiró szeomcsézetű szemeknél u. i. a (II) 5 rostélyf elület a (2") görgői között arány­lag sok szén hull a (11) tűztérbe. A ros­tély lejtős kiképzésével ezt az áthallást nagy mértékben csökkentjük. Ilyen eset­bein elegendő csiak a (II) rostéi yfelületet 10 lejtősen kiképezni, miért az (I) rostélyfe­lületről aláhulló szén a (II) rostélyfelülé­ten úgyis elég. A lejtős kiképzésinek to­vábbi előnye össziesülő szemeknél mutat­kozik. A lejtőis kiképzés folytán u. i. a 15 szén tovahaliadásia közben nagy rázásmak tétetik ki és ez a ráziás az ösiszeisülést meg­akadályozza. Ha. nagy hőértákű szén kerül elége­tésre, a rostéiy úgyis -alakítható, hogy az 20 (I) rastélyfelület lényegesen kisebb a (II) rositélyfeilületmél, amikor is a (II) rostély­f elület sugárzási melegének csak egy ré­sze használtatik fel a víztelení+%re és ki­gázításra. Lehet azonkívül a (II) rostély-25 felületet másképein is kiképezni, mint az (I) rostély felületet, pl. lánc-, lépesősrois­tély stb. alakjában. A széinréteg elosztásának, haladásának és az égés lefolyásának vizsgálatára és az 30 esetleg szükségesnek mutatkozó külső be­avatkozás lehetővé tótelére az (I), illetve a (II) rosltélyfelület felett célszerűen (13) a jtóik vannak elrendezve. A találmány szerinti eljáráisisial és be-35 rendezéssel az eddig legtökéletesebb auto­matikus rostélytüzelésnek, a láncrostély­nafc östszes, a bevezetssibein említett hátrá­nyait kiküszöböljük ós azonkívül olyan előnyöket érünk el, hogy a tüzelés hatás-40 foka a szokásos hatásfokot felülmúlja. Az elért előnyök a következők: a) A találmány szerinti eljárással és berendezéssel igen nagy víztartalmú sze­nek is elégethetők, aminthogy a (II) ros-45 télyfeliileit majdnem teljes sugárzási me­legét az (I) rostélyfelületmek adja át. Egyszerű számitasakkal igazolható, hogy a (II) rositólyfelület sugárzási melege még 50—65% víztartalmú szenek víztele-50 nítésére is elegemidő. Gázaszegény szenek elégetése is mindem nehézség nélkül foga­niatosíthiató, minthogy itt az éghető gázok égési melegének a szén meggyújtásánál sokkal kevléslbbé fontos szerepük van, 55 mimt a láncrostélynál. Így a találmány szerintii rostélyon kokisz, lignit, turfa, so­vány szenek (Magerkohle) is elégethetők. b) A rendelkezésre álló tér a lehető leg­jobban ki van használva, úgyhogy a hely­szükséglet a minimumra csökken. Első- 60 soriban a rostély egész felülete tényleg dolgozik, nem úgy mint a láiLcro&télynál. Ezenkívül azáltal, hogy egyrészt a lepár­lási és kigázítási, másrészt pedig az égési szakaszt a láncrostéllyal ellentétben egy- 65 más fölé helyezzük el, szintén tetemes he­lyet takarítunk meg. c) A láíncrostélynál a rostély végén levő salakom átfújt leivegő kis terhelés miellett a levegőfeüeisilegiet nagy mértékben szapo- 70 rítja, míg a tallálmámy szernti tüzelésnél a (II) rostéi y f el illetnek végén a (8) sialak­gyüjtő felett a salakon át befújt és esetleg ott fel nem hiaiszmált levegő, minthogy útja a (11) tűzitérbe a (12) zárólap segé- 75 lyével el van zárva, kénytelen a (I) és (II) rostély felület közé áramlani és az égést táplálni, úgyhogy levegőfelesleget nem okoz. d) A szemnek a rostélyon áteső része 80 nem jut kiégettemül a salakgyűjtőbe, ha­nem az (I) rostélyfelületen áteső szén a (II) rostélyfelületen minden további nél­kül elég, míg a (II) rostélyfelületen át­eső szemcsék a (11) tűztérbe hullainak, 85 ahol is a szémportüzelésihez hasonlóan ki­égnek. Minthogy a füistgázak éles fordu­lattal kerülnek a tüzelőtérből a kazán­hoz vagy kemencébe, a szálló pernye (Flugasehe) a gázokból kiválik és a tűz- 90 tér fenekére hull, ahonnan a (8) salak­gyűjtőből lehulló salakkal együtt eltávo­lítható. Minthogy a szálló pernye legna­gyobb része már a tűztérhen kiválik, a kazánosavek a ti sztálan ságoktói mente- 95 sek miaradnak. e) A láncrostéiynál a garatból kikerülő szém a rostéllyial együtt halad előre, a ros­télyhoz képtest helyzetét nem változtatja, míg a találmány szerinti rositélynál a 100 görgők helyüket neim változtatják, a szén pedig a görgőkhöz képest mozgást végez. A szénréteg rázásóval elérjük azt, hogy a salak nem sülhet ösisze, azonkívül a szémrétegben kevésbibé keletkezhetnek az 105 egyemlőtlem leégés folytán lyukak, ahol is az átfújtatott levegő a levegőfelesileget növeli. A r'EZifls folytán a szén elosztása finomabb, aiminek következtében nagyobb roistély terhelést érheti'1 nk el. A szén moz- 110 gatásával járó előnyök különösen a ros­tély,felületiek lejtős kiképzése esetén jut­nak előtérbe. összefoglalva tehát, meigállajpíthatjiuk, hogy a jelen eljárás ós berendezés szón- 115 nek önműködő rostélyon való elégésére az eddig önműködő rostélyitü zeléseket felül­múlja, minthogy egyszerű eljárással és

Next

/
Oldalképek
Tartalom