93168. lajstromszámú szabadalom • Alacsony nyomású higanygőzlámpa
Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSAö SZABADALMI LEÍRÁS 93168. SZÁM. — VII/h. OSZTÁLY. Alacsony nyomású higanygőz-lámpa. Maschinen- und Apparate-Bauanstalt G. m. b. H. Rheydt (Rheinland) mint Goltstein Ewald bonni lakos jogutóda. A bejelentés napja 1926. évi november hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi májas hó 26-ika. Az ibolyántúli sugarakat kibocsátó, eddig-5 elé ismeretes higanygőzlámpáknál az ezen sugarak előidézte hatások a lámpán kívül lépnek fel. Ezáltal a különféle anyagok besugárzásánál a következő hátrányok lépnek fel. 10 A szemre rendkívül káros rövidhullámú fényt mesterséges eszközökkel kell visszatartani. A lámpát körülvevő tér ozonnal telik meg, melynek bőséges fejlődése zavarokat okoz a légző szervekben, sőt 15 ezekre a szervekre károsan hat. Azonkívül bizonyos élelmiszerek, pl. tej a besugárzás folytán mellékízt vesznek fel, mely élvezeti célra teljesen használhatatlanná teszi őket. Végiil az aktív sugaraknak csak 20 csekély hányada használtatik ki. A jelen találmány szerinti lámpa ezeket a hátrányokat mind kiküszöböli és lényege abban van, hogy az alábbiakban besugárzási térnek nevezett az a tér, melyben az 25 ibolyántúli sugarak hatása, pl. a sterilizációja végbemegy, a világítócső belsejében van elrendezve. Ezáltal a besugárzás hatása oly mértékben fokozódik, hogy a legrövidebb idő alatt fellép. Az 30 1. ábra példaképen oly lámpát szemléltet, melynél a besugárzási teret az (A) világítócső közepében vezetett (B) cső alkotja. A rajzban feltüntetett egyenes, hengeres alak helyett a (B) besugárzási tér 35 spirálissá is hajlítható, de imás alakú is lehet. Keresztmetszete sincs a köralakra korlátozva; lehet ovális vagy lapos is. Az efajta lámpa egy darabból van, miért is egész terjedelmében kvarcból vagy más az ibolyántúli fényt áteresztő anyagból kell 40 készülnie. A 2. ábrában szemléltetett példánál a (B) besugárzási bér oly kémlelő cső alakját mutatja, melynek nyitott vége az (A) világítócsővel van összekötve, míg zárt része a vi- 45 lágítócsőhen szabadon lebeg. Ezen elrendezés nyomán az az előny jár, hogy a hőmérsékleti ingadozások nem idéznek elő a lámpa esetleges törésére vezető feszültségeket. 50 Fonitos emellett, hogy módunkban van a lámpa világítócsövét üvegből és csupán a besugárzási teret kvarcból vagy más alkalmas anyagból előállítanunk, amennyiben a két részt ismert módon, beköszörü- 55 léssel és esetleg lakkozással szilárdan és légállóan összeköthetjük egymással. Ennek több okból van rendkívüli előnye. A vezetőknek a pólusedényekbe való légmentes bevezetése kvarcnál mindig nehézsége- 60 kot okoz; sohasem tömít tartósan, miért is a kvarclámpák égési ideje korlátolt. Üvegnél ez a hátrány elesik, mert tudvalevőleg fémeket üveggel légmentesen összeolvaszthatunk. Ezenkívül az ibolyántúli fény az 65 emberi szemre ártalmas. Ez a körülmény sem jön többé figyelembe üveg alkalmazása folytán. Végül a kvarclámpák csak korlátolt terjedelemben gyárthatók, míg a 2. ábra szerinti lámpák, melyek csupán egy- 70 szerű kvarccsövet tartalmaznak, az eddiginél -sokkal nagyobb méretekben állíthatók elő. Végül a találmány szerinti elrendezés azt az elengedhetetlenül szükséges követelményt is kielégíti, hogy a besugárzási 75 tér a legegyszerűbb módon tisztítható.