93162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuk-keverék előállítására

• Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93163. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsukkeverék előállítására. K. D. P. Limited cég- London. A bejelentés napja 1925. évi december hó 12-ike. Angolországi elsőbbsége 1924. évi december hó 19-ike. A találmány kaucsukmassza, balatam&szsza, gutaperchamassza és hasonló növényi gyantamassza előállítását célzó eljárásra, továbbá az ilyen masszákból készült cik-5 kek gyártására vonatkozik és a 213886.. 214583. és 219277. angol, ül. 419658. és 412060. német szabadalmakban ismertetett eljárás javítását vagy módosítását képezi. A kaucsukmasszákból álló cikkek rendes 10 gyártási folyamatában a fából eredő latex koagulálása révén termelt nyers kaucsukot mossák, szárítják és lemezzé vagy kreppé alakítják. Ezen alakjában szállíttatik a gyárba, ahol e nyers kaucsukot imasztikálni 15 kell, hogy a töltő és vulkanizáló adalékokat teljesen el lehessen benne osztani, mire az így létesített masztikált kaucsukmasszát alakítani és különböző cikkekre feldolgozni lehet. Ezen eljárásban a masztikálás-20 nak két célja van, még pedig egyrészt a járulékos anyagok tökéletes elosztása a kaucsukban és másrészt a kaucsuknak anynyira plasztikussá tétele, hogy formázni vagy egyébként feldolgozni lehessen. Már 25 felismerték, hogy aránylag nagyobb menynyiségű masszaadaléknak, pl. koromnak bekebelezésére szükségelit masztikálás mérve a kaucsukra káros hatású. A malmoknak a kaucsukot egymagukban is károsító me-30 chanikus tépőhatásátói eltekintve kétségtelen, hogy a masztikáláskor fejlesztett meleg okozta helyi magas hőmérsékek a vulkanizált termék húzási szilárdságát és korosodási sajátságait rontják. Ehhez járul 35 még az a körülmény is, hogy az eddigi eljárás az ültetvényen mérsékelten költséges koaguláló szereknek, pl. ecetsavnak és körülményes szárítóeljárásnak alkalmazását igényli, a gyárban pedig a masztikálás. 40 hoz súlyos gépeket, melyeknek hatalmas erőfogyasztása egyik főoka a kész gyártmány magas árának. E hátrányok elkerülésére már többféle ajánlat hozatott oly célból, hogy a ma&iztikálás kiküszöbölésével lehessen kaucsuk- 45 masszát létesíteni, Ezen különböző ajánlatok két külön csoportba foglalhatók. Az ajánlatok némelyike szerint a kolloidális járulékos alkatrészeket és vulkanizáló anyagokat a latexhez keverjük, mely 50 latex nyers, vagy ammóniával vagy más preserváló szerrel lehet preserválva s melyből esetleg a víz egy része elvonatott, mire a k aucs u k l art a lom tói és a járulékos anyagoktól a vizet különböző módon elkülönít- 55 jük. Ezit pl. rendes koagulálással eszközölhetjük, vagy a koagulálást járulékos alkatrészekkel vagy vulkanizáló szerekkel idézhetjük elő, vagy a vizet más módon távolíthatjuk el. Ilyen módon kaucsukmasszá- 60 hoz jutunk, melyet esetleg megszáríthatunk. Egy másik módja a masztikálatlan kaucsukmassza előállításának abban állhat, hogy a latexhez hozzáadjuk a vulkanizáló 65 szert és a járulékos anyagokat, a keveréket oly feltételek között vulkanizáljuk, hogy e közben számottevő koaguláiás fel ne léphessen, mire a vulkanizált kaucsukmasszát a vulkanizált vizes alkatrészektől elkülönít- 70 jük. Az elkülönítés történhet elpárologtatós által, amikor tömör kaucsukmasszalemezt kapunk, vagy koaguláiás révén, mikor is a vulkanizált kaucsukmasszát koaguluni alakjában kapjuk. 75 Noha a fenti ajánlatok szerint lehetséges masztikálatlan kaucsukmasszákat létesíteni, e módszerek különböző hátránnyal járnak, így pl. nem alkalmasak formázott, kalanderezett vagy hasonló cikkek gyártá- 80