93158. lajstromszámú szabadalom • Forgó elosztó öntöző berendezésekhez

• Megjelent 1930. évi április hó 286-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^fflft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93158. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Forgó elosztó öntöző berendezésekhez. Hydor Gesellscliaft zum VertrieTbe von Beregrtung-isaiilag'eii m. b. H. cégr Berlin-Mariendorf. A bejelentés napja 1926. évi január hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi január hó 14-ike. A víznek, a réteken forgókar segélyével való elosztására szolgáló ismert berendezések a víz kilépésének a helytálló részből a forgó részbe való átlépési helyén való 5 meggátlására tömítést igényelnek, melyek rendszerint tömítőszelence gyanánt képeztettek ki. A tömítoszelencének hátránya azonban a nagy és egyenlőtlen súrlódás. Emellett gondos kezelést igényel, tehát a 10 földeken különösebb ápolás nélkül használt berendezéseknél nem válik be. Ajánlottak ezért már olyan forgó öntözőt, melynél a tömítőszelencét a helytálló rész kúpos szűkülete helyettesíti, mely a forgó 15 rész kúpos bővületével áll szemben. Az egyébként az ismert forgó öntözők módjára kiképezett ilyen berendezés a víznyomásnak sebességgé és viszont való többszőrös változtatása folytán lényeges energia-20 veszteségeket okoz, melyek a tömítőszelencés öntözőkhöz képest hátrányt képeznek. A találmány azon gondolatból indul ki, hogy a nyomásnak sebességgé és viszont való többszörös átalakítása révén okozott 25 ilyen fölös energiaveszteségek elkerülhetők, ha a víznek a helytálló részből a forgó részbe való átlépési helyén adott s az elosztáshoz szükségelt sebességet a forgó részben többé nem módosítjuk lényege-30 sen. Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy az elosztócsőnek vagyis a forgó résznek átbocsátó keresztmetszetét seholsem szabjuk kisebbre, mint a belépési helyét. A lapos ívben meggörbített 35 elosztócső a víznek kedvező szóróirányt kölcsönöz. Minthogy az ilyen csőben nem lépnek fel nagy ellenállások, a vizet a helytálló részből legkisebb nyomásveszteséggel vezethetjük át a forgó részbe, úgyhogy a víznyomásban kapott energiát ege- 40 szen jelentéktelen veszteségektől eltekintve teljesen hasznosíthatjuk ;a víz szétfecskendezésére. A kísérletek beigazolták, hogy az elosztócsőnek változatlan keresztmetszetekkel való lehetőleg egyenletes kiképzése 45 lényegesen előnyösebb, mint a bevezetésben említett berendezésnél az elosztócsőnek kúpos kibővítése, aimi a nyomás részleges visszanyerését célozta. Az 1. és 2. ábrákon a találmány tárgyá- 50 nak két példája van feltüntetve. Az 1. ábra szerint a helytálló tápcső (a) kilépési keresztmetszete valamivel kisebb a forgó elosztócső (d) keresztmetszeténél, ami fokozott biztonságot nyújt a víznek (e)-nél való 55 nem kívánatos kilépése ellen. A 2. ábra szerint mindkét (d) jelzésű keresztmetszet egyforma. Az átlépéskor ugyan mérsékelt szívóhatás lép fel, úgyhogy a nem kívánatos vízkilépés meggátlására a nyomásnak 60 kissé nagyobbnak kell lennie, ezzel szemben a 2. ábrabeli kiképezés mellett a (c) átmeneti helyen az energiaveszteség még valamivel kisebb, mint az 1. ábrabeli példánál. 65 A helytálló és forgó részek közötti ezen átvezetés működési módja a következő: A (b) csőnek az (a) kereszitimetszetre való szűkítése folytán a víz annyira gyorsul, hogy az (e) rés mentén elsiklik ancl- 70 kül, hogy ott kilépni tudna, még ha a (d) keresztmetszet egyenlő is (a)-val. Csak igen csekély víznyomás mellett nem elégséges a keletkező sebesség, úgyhogy ilyenkor az (f) nyílásokon át víz léphet ki. 75 Az ábrákon a forgó öntöző felső (c) része zárt cső gyanánt van feltüntetve. Minthogy azonban ezeu részben már nem lé-