93156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vonatok vagy egyes járművek fékezésére

köti, ha mindkét sínnel érintkezik. Ez a harántirányú kar a fékrudazat (lb) részén van elrendezve és a (67) sínekhez képest oly helyzetet foglal el, hogy a velük való 5 érintkezése megszűnik, ha a megfelelő fék lazítva van. A (61) csévék éppen úgy működnek, mint az 1. ábra esetében. Az (58) csap a (70) csővezetékből ágazik el, melyen át az (57) 10 csővezeték, a (71) csatorna útján, az at­moszférával hozható összeköttetésbe. A csap (58) fogantyújának (D) állása a 2. ábrá­ban a fékek lazításának felel meg. Az (O) helyzetben a (64) kontaktuskar elhagyta 15 a vele együttműködő kontaktusrészt anél­kül, hogy az (57) csővezeték az atmoszféra felé megnyílna; ez a neutrális vagy közép­helyzet. Az (S) állás a fékezésnek felel meg, ahol is a (70) csővezeték a (71) csa-20 tornával közlekedik, és az atmoszferikus nyomás az (57) csővezetékre vitetik át. A találmánynak, a 3—5. ábrákban szem­léltetett kiviteli alakjai különösen akkor alkalmazhatók előnyösen, amikor égési erő-25 géppel ellátott járműről van szó. Ebben az esetben a fékek lazítása a találmány sze­rint úgy történik, hogy a hajtómotor a fékezést előidézni igyekvő erőt kiegyenlíti. A 3. ábra a különböző alkatrészeket ab-30 ban a pillanatban szemlélteti, amikor a fé­kek lazítása úgyszólván be van fejezve. A két homlokfelülettel ellátott (1) dugattyú a (2) emelőkar és a (3) összekötőrúd útján van a fékrudazattal összekötve. Az (1) du-35 gattyú a tőle kétoldalt elrendezett (4) és (5) hengerekben csúszik. A (4) hengerben nyomófolyadék, pl. olaj vagv más nyomó­közeg, pl. levegő áramlik be a (7) cső­vezetéken a (6) tartályból. A csővezeték-40 ben önműködő (8) szelep van elrendezve, mely a nyomóközegnek beáramlását az 1—2. ábrák nyomán ismertetett módon szabályozza. Az (5) henger az atmoszféra felé nyitott (9) tartállyal közlekedik, mely 45 a (25) mótor-tengelyről állandóan meghaj­tott (10) szivattyú segélyével a (11) cső­vezetékbe szállító olajat tartalmazza. A (10) szivattyú által szállított olaj a (13^ szeleppel ellátott (12) csővezetéken át, ren-50 desen visszaesik a (9) tartályba. Csak ami­kor az (1) dugattyú a fékek lazítása céljá­ból balfelé mozog", a (13) szelep záródik és az olaj az (5) hengerbe szállíttatik, míg az (1) dugattyú ezáltal löketének vé-55 gére hozatott. Ezen dugattyúmozgás alatt a (4) hengerben foglalt olaj, a (8) szelepen át, az (1) tartályba nyomatik, mely sze­lep önműködően emelkedik. Hogy a féke­ket meghúzzuk, amikor az (1) dugattyú a 3. ábrában szemléltetelt helyzetében van, 60 a (16) csap körül lengő (14) lábítós eme­lőt elállítjuk. Egy a (16) csapra ékeit (17) kar a (18, 19) rudazat útján a (8) szelepre hat és ezen szelepet megemeli, úgyhogy a nyomó- 65 folyadék a (6) tartályból a (4) hengerbe áramolhat. A nyomófolyadék az (1) dugattyút jobb­felé tolja, mely utóbbi a lékeket meghúzza. Az (5) hengerben foglalt olaj a nyitott (13) 70 szelepen és a 12) csővezetéken át a (9) tartályba ömlik át. A (13) szelepet az (1) dugattyú eltolódása közben a (15) szög­emelő tartja vissza, mely a (20) rúd útján, a (14) lábítós emelővel van összekötve; 75 ez utóbbi ujjalakú nyúlvány segélyével a (20) rúd meghajlított végére támaszkodik; a (15) szögemelő (24) ellenrúgó hatása alatt áll. A fékek lazítása céljából a (14) lábítós 80 emelőt szabaddá tesszük és a (8), valamint a (13) szelep önműködően záródnak. A (24) rúgó eltolja a (20) rudat, úgyhogy a (15) szögemelő a (13) szelepről leemel-! tetik. A (10) szivattyú által szállított olaj 85 az (1) dugattyúra hat, melyet balfelé tol. Az (1) dugattyú emellett a (4) hengerben foglalt nyomófolyadékot visszaszorítja a (6) tartályba. Ha az (1) dugattyú löketének végére ér, 90 akkor a rajta elrendezett (23) kar a (20) rúdon kiképezett hasít ékos (27) vezetékbe ütközik és a (20) rudat jobb felé viszi kissé magával, úgyhogy a (15) szögemelő a (13) szelepre támaszkodik, hogy azt 95 nyitva tartsa. A folyadék azután a (10) szi­vattyú útján a (12) csővezetékbe szállít­tatik, visszakerül a (9) tartályba és a fé­kek nyitva maradnak. A szelepet nyitva­tartó (23) kar szerepét a (14) lábítós emelő 100 által mozgatott ujjszerű nyúlvány veszi ál, ha a fékeket meg akarjuk húzni. A 4. ábra oly elrendezést szemléltet, melynél a szivattyúnak működési módja szakaszos, úgyhogy a szivattyú az (1) du- 105 gattyúra csak akkor hat, amikor a du­gattyút a fékek lazítása céljából vissza­felé kell mozgatnunk. Ezen célból a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 3. ábra szerinti fékberendezés a (25) mótortengely 110 és a szivattyú tengelye közé iktatott mág­neses (26) tengelykapcsolóval van kiegé­szítve. Ennek a kapcsolónak elektromos ve­zérlése úgy működik, hogy abban a pilla­natban, amelyben a (15) szögemelő a (13) 115 szelepet szabaddá teszi, úgyhogy záródik, a (15) szögemelővel összekötött (28) kar, a végén elrendezett (29) kontaktussal a

Next

/
Oldalképek
Tartalom