93130. lajstromszámú szabadalom • Rézvezető erősáramú kábelekhez

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KÍRÁLYI jfflHE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93130. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Rézvezető erősáramú kábelekhez. Feltem & Guilleaume Carlswerk A.-G. Köln-Mülheim. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi április hó 12-ike. A találmány erősáramú kábelek réz­vezetőinek új kiviteli alakjára vonatkozik. Ismeretes és szokásos is, hogy az ilyen vezetőket, hajlékonyságuk fokozása végett, 5 egyes sodronyok összefonásával állítják elő. Az ily imódon előállított nyalábok kereszt­metszeti alakja különböző, aszerint, amint az egymásra következő szálkoszorúk eltérő vagy pedig egyező menetmagasságokkal ké-10 szülnek. Az előbbi esetiben két szomszédos szálkoszorú sodronyainak menetirányai-he­gyesszögben metszik egymást és a sodro­nyok csupán helyenként érintkeznek egy­mással, míg a második esetben, vagyis azo-15 nos menetmagasságoknál, egymással pár­huzamosan futnak el, folytatólagos csavar­vonalakban érintik egymást és teljes hosz­szukban tömören egymáson fekszenek. A csatolt rajzokon, amelyek a rézvezetők 20 végeinek homloknézeitét jelzik vázlatosan, 1. ábra egy 27 szálú nyalábot úgy tün­tet fel, hogy a különböző szálikoszorúk menetmagasságai különbözők, míg a 2: ábra úgy, hogy a menetmagasságok 25 egyenlők. Világos, hogy a 2. ábra szerinti eset­ben a nyaláb külső keresztmetszete, azonos rézszelvény mellett is kisebb, mint az 1. ábra esetében. A 2. ábra szerinti nyalábnak 30 azonban az a hátránya van, hogy kereszt­metszeti alakja nem kerek, hanem szög­letes. Oly célból, hogy azonos menetmagasságú szálkoszorúk fonásakor a nyaláb kereszt-35 metszete ne váljék körtől eltérővé, de csu­pán, amennyiben a kérdéses nyalábok kö­tél előállításánál szerepeltek, javasolták már, hogy a többiétől eltérő átmérőjű sod­ronyokat is fonjunk a nyalábba. Az utóbbiak oly átmérőjűek és úgy vannak elosztva a 40 nyalábba, hogy ez csaknem kerek kereszt­metszetűvé válik. A 3. ábra oly nyalábot tüntet fel, amely kétféle átmérőjű sodronyokból áll. A nya­láb körkeresztmetszetű és azonos külső át- 45 mérő mellett nagyobb rézszelvénye van, mint az olyan nyalábnak, amelynél az egyes szálkoszorúk különböző xnenetmagas­ságúak. Különösen egyszerűsíti a dolgot és hatá- 50 sóssá teszi az elrendezést, ha csupán a legkülső szálkoszorúba teszünk eltérő át­mérőjű sodronyokat. Emellett a kiiegyenlítő sodronyoknak úgy kisebb, mint nagyobb átmérőjük lehet, mint a belső szálkoszorúk- 55 han levőknek és alkalmas elosztásban együttesen közbefonhatjuk a nagyobb és a kisebb átmérőjű kiegyenlítő sodronyo­kat, amint ezt a 4. ábrából láthatjuk. A leírt fajtájú nyalábokat, mint említet- 60 tük, kötelekhez javasolták már. Ily nya­lábok kizárólag a kötéliparban és ott is csupán kevéssé terjedtek el, mert hajlé­konyságuk nem elégíti ki a kötelekhez fűzött követelményeket. 65 A találmány szerint már most az ily­fajta nyalábokat erősáramú kábelok réz­vezetői gyanánt alkalmazzuk. Ebben az alkalmazási körben ezek rendkívül elő­nyösnek bizonyulnak, hiszen azonos réz- 70 szelvény mellett kisebb külső átmérőjük van, mint a kábelok vezetői gyanánt eddig ismeretes sodrony nyaláboknak, úgyhogy az ily nyalábokkal készült kábelok, szi­getelőanyag, ólom és fegyverzőanyag meg- 75 takarítás folytán, az eddigieknél jóval ol­csóbban állíthatók elő. Igaz, hogy az ily nyalábok kevésbbé hajlékonyak, mint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom