93120. lajstromszámú szabadalom • Fényhirdetés

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^HKHL SZABADALMI ÍURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93120. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Fényhirdető szerkezet. Vágó István mag-áutisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 13-ika. A találmány oly fényreklámhirdetésre vonatkozik, melynek célja a nézőben azt a benyomást kelteni, mintha a rajta levő felirat vagy ábra a néző felé közeledne. 5 E célt oly módon érjük el, hogy keretek közt kifeszített rugalmas felületet, például drótspirálisokból alkotott hálót széthúzunk, miáltal a spirálisok csomópontjaiba kötött villamlámpafoglalatok, il-10 letve világítótestek egymástól távolodnak és ezáltal az azokból alkotott betűk vagy alakzatok növekednek és a szemlélőben a közeledés érzését keltik. E benyomás azáltal tökéletesíthető, ha a nagyobbodásnál 15 a fényerősséget fokozatosan növeljük, továbbá ha a széthúzás sebességét növeljük. A mellékelt rajz a találmányt képező fényhirdetést egyik példaképen felvett foganatosítási alakjában mutatja. Az 20 I. ábra az elrendezést nézetben, a II. és III. ábra egyes részeit metszetben, a IV. ábra pedig a drótspirálisoknak és a lámpafoglalatoknak a bekötését mutatja. 25 Az (1) keret oldalrészei (2) vájatokkal vannak ellátva, melyekben a függőleges (Y) és vízszintes (X) keretrudak mozoghatnak (II. ábra). A keretrudak mozgatását a (k) fixpont körül elforgó (b) egy-30 karú emelő (c) csigákon átvezetett (3) drótkötelek segélyével végzi. Az egykarú emelő működtetését az (e) bütykös tárcsa és (g) görgő végzi. Az (e) bütykös tárcsa alakja oly képen van megválasztva, hogy 35 egyenletesen forogva, a hálózat növekedő sebességgel való széthúzását idézi elő, mielőtt azonban a hálózat legnagyobb szóthúzását idézné elő, hirtelen lassabbodik a széthúzás sebessége, mígnem teljesen meg£0 szűnik, minek következtében ,a hálózat egyideig teljesen kifeszítve marad, azután pedig az egyenletes összehúzódás következik be. Az (e) bütykös tárcsához (m) áramszedő van kapcsolva, mely az (r) fix rheostátról, a kellő időben, megfelelő erős- 45 ségű áramot szed le ós továbbít a lámpákhoz. Az (r) rheostát úgy van elhelyezve, hogy az (m) áramszedő akkor kapcsolódik hozzá azon a részen, melyen az áramnak legnagyobb az ellenállása, vagyis leg- 50 kisebb a feszültsége, amidőn a keretrudak teljes összehúzódásban vannak: az (x, y) keretrudak fokozatos széthúzásánál az áramszedő a rheostát azon részeit érinti, melyeken mindig kevesebb lesz az ellenál- 55 lás, vagyis a fényerősség növekszik és a keretrudak teljes széthúzásánál a legnagyobb feszültségű áramot szolgáltatja. E feszültség rövid ideig változatlan marad. Az öszszehúzódás kezdete előtt az áramszedő le- 60 kapcsolódik a rheostátról, vagyis ap összehúzódás alatt a lámpák kialusznak. A (b) karnak a másik helyzetbe való jutását a spirálisok összehúzódása idézi elő. A IV. ábrán az (f) foglalatokat látjuk, 65 melyek az (s) spirálisok csomópontjaiba vannak kötve; a dróthálózat (d) karikákkal van az (x, y) rudakhoz illesztve, mely karikák a rudakon csúszhatnak. Szabadalmi igények: 70 1. Fényhirdetőszerkezet, jellemezve (2) vájatokkal ellátott (1) keret, a keret vájataiban mozgathatóan elrendezett (y) függőleges és (x) vízszintes keretrudak, valamint a keretek közt a keret- 75 rudakhoz (d) karikákkal hozzákötött drótspirálisokból alkotott háló által, mely utóbbi csomópontjaiban (f) villamlámpafoglalatok vannak elrendezve.