93108. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolókészülék vasuti járművekhez

(Rvt) pihenő keletkezik. A symmetrikus el­rendezés következtében zárt fejek esetén az egyik fej csúcsai a másik fej pihenőibe fekiisznek, úgyhogy a zárt kapcsolónak 5 holt játéka nincs. A fejek által kiegyenlíthető legnagyobb oldaldifferencia egyenlő az (a) fejszéles­séggel, a legnagyobb magassági differen­cia egyenlő a (b) fejmagassággal. Az 10 5. ábra elölnézetben, a 6. ábra oldalnézetben, a 7. ábra felülnézetben a fej egy további kiviteli alakját, míg a 8. ábra perspektivikusan két ily fejet 15 mutat. E kivitelnél mindegyik felület két (1, 1', 2, 2', 3, 3') és (4, 4') részre van osztva és két-két rész közé egy-egy sík (11, 12, .13, 14) felületszakasz van beiktatva ak­ként, hogy a íelületek valamennyien egy-20 mást a fej L—L hosszanti tengelye mentén metszik. Ezáltal azt az előnyt érjük el, • hogy a fejek az egymásba haladás utolsó periódusában csupán a vonóerő irányában mozognak, miáltal a kapcsolószervek, pl. 25 tüskök, záródását biztosítottuk, valamint vezetékcsatlakozásoknak a fejen való el­rendezését, e csatlakozások veszélyeztetése nélkül lehetővé tettük. Amennyiben a fejek egymással való 30 összekötésére tüsköket alkalmazunk, ú gy pl. az 5—8. ábrákban feltüntetett kivitelű fejben a tüsköt a í)—10. ábrákban feltün­tetett módon rendezhetjük el. A talál­mány értelmében a tüsök (5) fogófelüle-35 tét, valamint az ennek megfelelő (6) ellen-Jelületet (11. és 12. ábrák) a tüsök (T) mozgási irányához rézsútosan állítjuk, likkor azt az előnyt érjük el, hogy a tüsök záródása, valamint nyitása húzott vonat-40 részben is súrlódás nélkül történik. Külö­nösen előnyösek e viszonyok, ha a fej a (11, 14) felületekkel van ellátva. A tüsök ekkor már lefelé halad, még mielőtt a fe­jek teljesen záródtak volna és fokozatosan 45 süllyed a fejek teljes záródásáig (11. és 12. ábrák). E zárt helyzetből a tüsköt hú­zott vonatrészben is könnyen megemelhet­jük, mert az (5) és (6) rézsútos felületek már minimális méretű megemelés mellett egymástól teljes kiterjedésükben elvál- 50 nak. A 11. és 12. ábrák a tüsök két szélső helyzetét mutatják. A tüsök leírt kikép­zési módja rézsútos fogófelülettel azon további előnyt biztosítja, hogy a tüsök a fogófelület kopásakor önműködően után- 55 áll, úgyhogy holtjátékok nem keletkeznek. Az (1—4) terelő, illetőleg ütközőfelüle­tek lehetnek síkok, vagy görbe felüle­tek is. Szabadalmi igények: 60 1. Kapcsolókészülék vasúti járművekhez, amelynek ütközőfelületén egymással diatmetrálisan szembenálló két csúcs van kiképezve és amelynél a fejek te­relésére ferde felületek szolgálnak, az- 65 által jellemezve, hogy mindegyik csú­csot két oly felület alkotja, melyek egyike a kapcsolófej vertikális hosz­szanti középsíkjának, másika a kap­csolófej horizontális hosszanti közép- 70 síkjának egyik oldaláról a másikra át­megy és az átmetszett középsíkhos rézsútosan áll. 2. Az 1. igénypontban védett kapcsolófej egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, 75 hogy a terelőfelületek (1, 2, 3, 4) a fej egyik oldalától a másikig átmennek. 3. Az 1. és 2. igénypontokban védett kap­csolófej egy kiviteli alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a terelőfelületek (1, 2, 3, 80 4) egymást a kapcsolófej tengelyén át­menő egyenesekben metszik. 4. Az 1—3. igénypontokban védett kap­csolófej egy kiviteli alakja, jellemezve a tengelyirányban (L—L) elrendezett 85 horizontális, illetőleg vertikális vezető­felületek által. 5. Az 1—4. igénypontokban védett kap­csolófej egy kiviteli alakja, amelynél a kapcsolófejek egymással való össze- 90 kötésére kapcsolótüsök szolgál, azáltal jellemezve, hogy a kapcsolótüsöknek a vonóerőt átvivő felülete (5) a tüsök mozgási irányához rézsútosan van el­rendezve. 95. 2 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom